Dilemma, mivel fizessek?

Az elsőt rész itt érhető el: http://mle-logisztika.blog.hu/2017/08/08/dilemma_mivel_fizessek_1_resz 

Pró és kontra a hagyományos vagy digitális fieztőeszközök használatával kapcsolatban

2. rész

A halandók számára az előző cikkben leírtak még mindig nem sokat mondtak. Fő probléma, hogy hogyan juthatok Bitcoin-hoz és azt mire költsem?

Egy kis pénzpiaci kitekintés

Azzal már egyet értettünk, hogy vannak államok, állami berendezkedések, szövetségek, ahol a gazdasági helyzet alakulásának megfelelően egy új pénznemet, egy új valutát hoznak létre.

Példánkhoz kívánkoznak bizonyos történelmi események is, így a második világháborút követő magyarországi inflációs hullám, ahol egyik percről a másikra olyan mértékben inflálódott az addig használt pengő, hogy vásárló érték híján csupán a nemesfémeket, használati eszközöket tudott a lakosság élelemre, szolgáltatásra váltani. A helyzet kikényszerítette az új fizető eszköz létrehozását, 1946.augusztus 1-gyel a mai is használ forintot vezették be. Kibocsátáskor még arany alapú pénz volt. 1 Ft = 0,0757575 gramm aranynak felelt meg.

Tehát úgy tűnik, csak elhatározás kérdése volt az új pénznem bevezetése.

De ne álljunk meg ennél, hogy jött létre az EURÓ?

„Az euró az EU közös gazdasági és monetáris politikájának (Európai Gazdasági és Monetáris Unió) fő eszköze. Bevezetésének gazdaságpolitikai célja az egységes piac működésének javítása, a négy szabadság érvényesítése, azaz az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának könnyebbé tétele. A bevezető tagállamok általános gazdasági fejlődésük egyik sarokkövének tekintik. A forgalom megkönnyítése, az árak összehasonlíthatóságának növelése, az átváltási költségek és az árfolyam-kockázatok megszüntetése révén elősegíti az EU belső piacának fejlődését. A különböző pénznemek eltűnésével alapja a tőkepiac integrációjának, s hatékonyan mérsékeli az európai gazdaságokra ható külső inflációs nyomást.”[1]

Valójában az EUR övezet tagállamai nem csak gazdasági, de monetáris előnyt is élveznek. Elgondolkodtató, hogy ki szeretne ennek az uniónak a részese lenni?

Mint látjuk a Brexit kapcsán bomlik az Unió. Az 1973-ban az EU elődjéhez az Európai Közösségekhez csatlakozott Egyesült Királyság, számos vezető politikusa a kilépést fontolgatta, mely a 2016. júniusi népszavazással eldőltnek látszik. Indokként többek között a „nagy befizető” státuszukkal járó hátrányokat említik.

Lehet stabil monetáris politikát folytatni ott, ahol a széthúzás van napirenden? Lehet, hogy az EURÓ is leáldozóban van? Erre csak a jövőben kaphatjuk meg a választ. Egy biztos, vannak államok, mint például a 2017-ben újra választott Angele Merkel vezette Németország, ahol a gazdaságot az EURÓ-ra alapozzák.

„A németek szempontjából alul értékelt euró valóban hátszelet ad a gazdaságuknak, jobban járnak a gyenge valutával, mint a legtöbb szomszédjuk, ám Merkelnek másra is gondolnia kell. Nevezetesen notóriusan takarékoskodó honfitársaira. Akiknek bankbetétjük van, azok átkozzák az ECB (Európai Központ Bank) nullakamat-politikáját.”[2]

Megfigyelhettünk más virtuális pénznemek létrejöttét is

Így a kistérségi önkormányzatok maguk is próbálkoznak egy-egy új „valutanem” bevezetésével, úgy mint a soproni Kékfrank[3], melyet a helyi vállalkozók támogatására hozott létre a helyi önkormányzat.

„Kiket szolgál a Kékfrank?

A Kékfrank a helyben élő és valódi értéket teremtő többségért született, az ő kezükben forogva a helyi gazdaságot erősíti, miközben használóinak kedvezményt nyújt. A Szövetkezet a Kékfrank használatából fakadó eredményt a térség gazdasági és kulturális megerősítésére kívánja fordítani.

Miért jó a helyi vállalkozásoknak?

A tökét helyben tartja: mert csak náluk lehet felhasználni, elkölteni. Ezen keresztül növekszik forgalmuk és eredményük. Csak az erős helyi vállalkozásokon keresztül biztos a munkahely, a megélhetés. Ezért a kékfrank arra ösztönöz, hogy helyi termelőktől, szolgáltatóktól vásároljunk.

Miért jó a helyi munkavállalónak és az itt élő lakosságnak?

A helyi vállalkozások forgalmuk növelése és a Kékfrank elterjedése érdekében kedvezményt nyújtanak kékfrankkal történő fizetés esetén. Tehát többet ér a pénzünk kékfrankban, mint forintban. Megéri forintot kékfrankra váltani, ráadásul ez által a megélhetést biztosító helyi munkahelyek is stabilabbá válnak.

Hogyan kell használni a Kékfrankot?

Ugyanúgy működik, mint a forint és az euró, fém váltópénze a Ft és az euró érme. Fizetéskor úgy kell kezelni, mint a pénzt: vissza kell adni belőle, ami történhet Ft-ban, euróban és Kékfrankban is.

Pénzként használható a mintegy 700 soproni- és környéki elfogadóhelyen, üzletekben, szolgáltatásokért”[4]

De nem árulok el titkokat, ha azt mondom, hogy az Erzsébet utalvány és minden olyan fizetőeszköz, mely nem a nemzeti valutával, hanem annak egy „virtuális” megjelenési formájával (utalvány[5], kupon, feltöltött helyi fogyasztói kártyák – üzemek/vállalkozások étkeztetésének a támogatására) próbálja a felhasználókat, jelen esetben a lakosságot többletbevételhez juttatni.

Bitcoin és egyéb kriptovaluták

„A kriptovaluta olyan digitális eszköz, mely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is.

A Bitcoin a legelső és legismertebb kriptovaluta, azóta számos kriptovaluta jelent meg a piacon. Ezeket gyakran altcoinoknak is nevezik, a Bitcoin+alternative szavak összekapcsolásának eredményeként.”[6]

Manapság őrületben tartja a világot a Bitcoin tőzsdei szárnyalása, az elmúlt időszakban 10 ezer dollár fölé emelkedett a virtuális deviza árfolyama a Coindesk weboldal adatai szerint.[7] A szárnyalásnak nincs vége, az árfolyam mintegy 63 százalékkal emelkedett az elmúlt hónapban, és több mint 900 %-kal az év eleje óta. 2017 év végén már volt egy korrekció, melynek során több mint 35%-ot zuhant az árfolyam. Az adatok elrémisztőek! Meddig szárnyalhat, és kik lesznek a nyertesei, illetve a vesztesei? Mint tudjuk ritkán van a pénzügyi világban a win-win formula.

Mi okozhatta a bitcoin szárnyalását?

„A bitcoin szárnyalásához az elmúlt hónapokban nagyban hozzájárult a derivatívák (származtatott tőzsdei termékek) legnagyobb tőzsdéjét működtető Chicago Mercantile Exchange-nek (CME Group) az a bejelentése, hogy beindítja a bitcoin határidős jegyzését.

A bitcoin árfolyamát erősítette pár hete az okostelefonokat kártyaelfogadó terminállá alakító megoldás gyártójának, a Square amerikai fizetési szolgáltatónak az a bejelentése is, hogy lehetővé tette ügyfeleinek bitcoin adását és vételét a Cash applikáción keresztül.

A virtuális fizetőeszköz árfolyamának szárnyalása félelmetes, az év elején még kevesebb mint 1000 dollár volt, míg mára több mint megtízszerezte értékét.

A teljes bitcoin állomány értéke így 167 milliárd dollár Az árat az is hajtja, hogy bitcoin érméből mindössze 21 millió létezik a világon, ebből jelenleg 16,7 millió darabot bányásztak ki. A limitált darabszám miatt egyesek szerint az árfolyam két éven belül elérheti a 40 ezret, míg mások szerint 100 ezer dollár sem kevés egy egységnyi kriptovalutáért.”[8]

Bitcoin bányászat

Egy új fogalommal is meg kell ismerkednünk. Eddig csak arról hallhattunk, hogy a Amerikában az aranyláz idején (XIX század – California – 1848-53[9]) emberek ezrei próbáltak meggazdagodni a kecsegtető aranybányászat reményében. De manapság ki sem kell mozdulni az otthonunkból ahhoz, hogy a „virtuális bányászattal” eredményt érjünk el.

A bitcoin „bányászat” a felkapott hírek alapján egyszerűnek tűnő feladat, de ha egy kicsit bele ássuk magunkat a technikai feltételekbe, nem is annyira könnyű és olcsó „hobby”.

Először is szükségünk van a technikai háttérre, ehhez először is szükséges egy kellően erős GPU-val (grafikai feldolgozó egységgel, vagyis grafikai-/videókártyával) ellátott asztali számítógép és egy bitcoin-tárca, melyet regisztrációval hozhatunk létre.

Saját bányászgépünk legyen vagy felhő alapú bányászattal próbálkozzunk?

Az utóbbi egyszerűbb megoldásnak tűnik. Ezt hívják cloud, azaz felhő alapú bányászatnak (cloud mining), amit a bányászattal foglalkozó cégek bérelhető (server) szolgáltatásként nyújtanak[10].

A szolgáltatási díjra vetített hozam kiugróan magas is lehet, mivel akár 9-10 hónap alatt megtérül a "befektetés," azaz a megvásárolt szolgáltatással azonos értékű bitcoinra teszünk szert, de vigyázzunk, mert ez is kockázatokkal jár!

A felhő alapú bányászatnak nagy előnye, hogy kis összeggel is elkezdhető, akár 20 USD-ral is kipróbálhatjuk, míg egy profi bányászgép felépítése akár 2-2,5 millió forinti is lehet, ami ráadásul havi szinten 30-40 ezer forint áramot is fogyaszt.

Lássuk saját tapasztalatunkat kicsiben

100 USD értékű szolgáltatási csomagot vásároltam, ami az elmúlt 12 nap alatt 0,00175959 bitcoin-t termelt, ami 2500 USD bitcoin árfolyammal számolva 4,4 USD-nak felel meg. Ha nem változik a bányászati hatékonyság akkor egy év alatt 0,54 BTC-t (bitcoin) kereshetnénk, ami 2500-as árfolyamon számolva 133 USD.

Számoljunk kicsit tovább

A múltban megfigyelhető volt a bitcoin árfolyamának dinamikus növekedése, ami az egyre növekvő kereslet és ismertség kapcsán vélelmezhetően tovább fog emelkedni. Éljünk azzal a feltételezéssel, hogy a bitcoin egy év múlva a dupláját fogja érni, így a 0,05352 bitcoin 5000 USD-os árfolyammal számolva 267 USD-t érhet (feltételezésünk szerint). Így a 100 USD értékben vásárolt szolgáltatásunk egy év alatt akár - fontos, hogy feltételezésekkel éltünk - 167 % hozamot hozhat.

Fontos kiemelni, hogy a coin bányászatnak, még ha felhő alapú is, komoly kockázatai vannak

-    a bányászatot működtető cég stabilitása (ezért érdemes az összegyűjtött bitcoin-okat havi rendszerességgel elutalni saját pénztárcánkba)

-    bitcoin bányászat nehézségi fokának, ezzel együtt hatékonyságának és profitabilitásának változása is komoly kockázat

Egy biztos, ha valaki szeretne bitcoin bányászattal foglalkozni, akkor akár 20 USD-ral is elkezdheti, nem kell beletanulni a gépüzemeltetésbe, összeszerelésbe és a kiugróan nagy villanyszámlát sem kell fizetni.

Visszatérve a pénztárcákra van amelyik kényelmesebb, van amelyik biztonságosabb, és kombinálni is lehet, sőt érdemes is ezeket ötvözni.

Gyors pénztárcát a www.blockchain.info weboldalon hozhatunk létre, e-mail címet se kell megadni, csupán regisztráció, belépés, kétfaktoros azonosítás beállításával (SMS vagy Google azonosítási alapon) már kész is a virtuális pénztárcánk, melyhez választható a privát kulcs exportálása, biztonságos tárolása a titkosított file-ban. Ebbe a pénztárcába bármely böngészőről be tudunk lépni, sőt, össze is kapcsolhatjuk a www.blockchain.info applikációval, ha Androidunk van. iPhone tulajdonosok számára a ”BreadWallet” alkalmazás ad megoldást.

Saját számítógépünkön is tárolhatjuk a „kibányászott” bitcoinokat, de ehhez egy szoftvert kell telepíteni, melynek a tárhely kapacitása meghaladja a 30 Gbyte-t is. Ez lelassítja a CPU-t és sok időbe telik, míg kapcsolódik a hálózathoz és észleli a küldött bitcoinokat. Ráadásul rendszeresen menteni kell a wallet.dat filet, amiben a bitcoin kulcsok vannak elhelyezve.

Azok, akik ezt a folyamatot profi módon szeretnék kezelni, ajánlatos egy úgynevezett Trezor-t beszerezni, melynek nem kevés a vételára, jelenleg kb. 120 dollárba kerül (kb.: 1 USD = 260 HUF, azaz meghaladja a 31 ezer Ft-ot), de ezzel a kulcstartó méretű kis eszközzel biztonságossá válik a bitcoinok költése és fogadása.

1. ábra Bitcoin trezor képe (USB csatlakozású), Forrás: https://allthingsdecentral.com/collections/hardware-wallets/products/trezor

Hogyan tovább, ha van már tárcánk?

A bányászat az a folyamat, melynek során a gép számítókapacitását a bitcoin hálózat tranzakcióinak feldolgozására használjuk/alkalmazzuk. A gép ekkor nekilát az ehhez szükséges kriptográfiai feladatok[11] megoldásának, mely eredménye képen valamennyi bitcoint kapunk a jelzett pénztárcánkba a közösbe adott számítókapacitásért.

Eredetileg a ”bányászok” a gépük CPU-ját (központi egységét) használták, amíg rá nem jöttek, hogyan használhatják a GPU-ikat egy speciális szoftveres támogatással.

Az egyén mindig fél az új kihívásoktól/feladatoktól, így rövidesen létrejöttek/létrehozták a „bányász társulásokat” (pool-okat), melyek segítenek a jelenleg 25 bitcoint érő blokkok generálásában. A bányásztársulások megalakulásához hozzájárult a bitcoin-bányászat nehézsége, mely egyre jobban ellehetetlenítette az egyéni bányászatot, így csatlakozhattunk egy bányásztársuláshoz annak érdekében, hogy folyamatosan kaphassunk valamennyi fizetséget a „kitermelésért”. A sikeresen legenerált blokkért járó fizetséget annak arányában osztják szét a pool-ok tagjai között, hogy ki mennyi számítókapacitást adott a közösbe (ennek a kiszámítására többféle algoritmust is használnak).

Csatlakozás egy pool-hoz

Miután letöltöttük a bányászathoz szükséges programot, regisztrálunk egy bányásztársulás-nál, így létrehozzuk a saját felhasználói fiókunkat.

Sok bányásztársulás működik, de érdemes a nagyokhoz csatlakozni, ahol gyakrabban megkapjuk a várt fizetséget (pl.: Slush’s Pool-lal - Bitcoin.cz, DGM mining pools, PPLNS mining pools, PPLNS variant mining pools, stb.[12])

Az elmúlt időszakban a hardver környezet is átalakult, egyre nehezebb GPU-val bányászni. A GPU-kat folyamatos felváltják az FPGA-k (Field Programmable Gate Array - egy olyan félvezető eszköz, mely logikai blokkok segítségével programozhatók), vagy a legnagyobb előrelépést jelentő ASIC-ok (ami nem egyéb, mint bányászatra alkalmas gépek sokasága, pl.: egy Baikal Quad Cube 1200MHS ASIC crypto típusú gép, jelenlegi ára 1.150.000 Ft).

Bitcoin-bányászathoz nem csupán hardverre, hanem egy megfelelő szoftverre is szükségünk van, ilyen lehet a GUI Miner nevű program.

A GUI Miner egy kezdő szintű, kiválóan alkalmas bányászprogram, amely – sok más bányász-szoftverrel ellentétben – grafikus felhasználói felülettel (GUI – Graphic User Interface) is rendelkezik. A fejlettebb bányászprogramok jellemzően inkább parancssor-alapúak, több szakértelmet és tapasztalatot igényelnek.

Az utóbbi időben felkavarta a közvéleményt a TESLA elektromos autó bitcoin bányászathoz való kialakítása.

2. ábra Tesla Model S 75D, Forrás: https://elektromosautok.com/tesla/

3. ábra Tesla Model S 75D csomagtartójában elhelyezett bitcoin bányászásra alkalmas számítógép, Forrás: https://elektromosautok.com/tesla/

Már nem is csodálkozunk, hogy ki van a fejlesztés hátterében, Elon Musk a tudományos világ „fenegyereke”, aki a lehetetlent is kutatja, számtalan projekt atyja és finanszírozója, u.m. a Zip2, az X.com, a PayPal, a SpaceX, a Tesla Motors és a SolarCity vállalkozások.[13]

Mi generálta ezt a fejlesztést?

„A bányászathoz erős számítógépek kellenek, és persze rengeteg áram, főként ez utóbbi teszi igencsak költséges hobbyvá a bitcoin létrehozását, azért is igyekeznek a bányászok minden lehetséges legális és illegális módszerrel a nulla közelébe szorítani az áram árát, hogy minél hamarabb (vagy, hogy egyáltalán) megtérüljön a befektetésük. Természetesen az a legjobb, ha ingyen van az áram, ami azért elég ritka, de van rá példa, ott vannak például az elektromos autók töltési pontjai, ahol egyelőre sok helyen még mindig ingyenesen tölthetők az autók.”

Számítások szerint a bitcoint bányászók jelenleg a világ teljes energiaigényének 0,13 százalékát generálják, így a kriptopénz előállítása több áramot visz el, mint a világ 159 egyéni országának energiaigénye, többek közt Magyarországé.

A bitcoin-bányászatot és az elektromosautó-töltést kapcsolták össze Elen Musk munkatársai, hogy mi lenne, ha az ingyen árammal feltöltött Teslában elhelyezett számítógépekkel (serverekkel) gyakorlatilag ingyen bányásznának bitcoint.”[14]

Tehát, a bitcoin bányászat számos tudományos és technikai felfedezésnek ad teret, és ha bele gondolunk még közel sem tartunk a végénél.

Bitcoin felhasználása

A híradásokból sok mindent meg lehet tudni, azt is, hogy a jegybankárok jelentős része a buborékhatásnak tulajdonítja a bitcoin és más kriptovaluták sikerét, mégis úgy látják, igencsak oda kell figyelni az új megoldásokra. Már csak azért is, mert a teljes bankrendszer fölötti kontrollt is veszély fenyegeti.

Nem véletlen, hogy a bitcoin lázban tartja a világ vezető jegybankjait, hiszen a kriptovaluta a szabályozatlansága miatt az egész bankrendszerre hatással van.[15]

A bitcoin árfolyamának rohamos emelkedése (időszakos megtorpanás és visszaesés dacára), túlszárnyalta a 10 000 dolláros szintet. A bitcoin csaknem megduplázódott 2017 október eleje óta.

Ezekhez hozzájárult az elmúlt hónapokban a Chicago Mercantile Exchange (CME Group – derivatívák- származtatott tőzsdei termékek kereskedésének) bejelentése, hogy beindítja a bitcoin határidős jegyzését.

A szabályozást nehezíti, hogy a bitcoin nem áll egyetlen jegybank ellenőrzése alatt sem, a decentralizált szoftverrendszer nem manipulálható, ennek köszönhetően az éppen érvényes kereslet-kínálati viszonyok szerint kialakult árfolyamon bármilyen devizára átváltható.

De a bank szektor bizonytalanságát is mutatja, hogy a sok „szidás”, óvatos kijelentések mellett nem szeretnének kimaradni a feltörekvő és kialakulóban lévő új valutarendszer forgalmából.

Ezt jelzi a Tobam, egy francia eszközt kezelő cég, amely elsőként indította el (idén szeptemberre tervezett) 9 milliárd dollárnyi értékű bitcoinhoz kötött befektetési alapját. Az alternatív befektetési alap lehetővé teszi az intézményi befektetőknek, hogy növeljék a bitcoinban lévő kitettségeiket.[16]

Ma már ingatlanokat is lehet bitcoin-ért vásárolni, például egy hazai informatikai vállalat 15 bitcoinért kínál eladásra egy zuglói ingatlant.[17]

Magyarországon már 50 helyen lehet fizetni bitcoinnal, sőt ATM automatákat is üzembe helyeztek, az elsőt egy Anker közben található szórakozó helyen (a belvárosi Anker Klubban). A befizetett forint egy angol váltószámlán keresztül válik bitcoinná (a folyamat jogi, adózási és fogyasztóvédelmi szempontoknak is megfelel).

4. ábra Bitcoin-hoz tervezett ATM automata, Forrás: https://itcafe.hu/hir/bitcoin_atm_anker.html,

Forrás: IT café 2014.08.26.

Az elmúlt egy évben a világon 697-ről 1417-re ugrott a bitcoinos ATM-ek száma, nemrég pedig Ukrajna is bejelentette, hogy az év végéig 150 új ATM-et helyez forgalomba, Magyarországon azonban mindössze még csak egy található.[18]

A különböző digitális valutákra lebontva a 1417 bitcoin-ATM közül 228-ban van lehetőség Litecoin, 40-ben Ether, 56-ban Dash, 4-ben pedig Dogecoin vásárlására is.

Hogyan juthatunk még a kriptovalutához?

Az előbbiek során megismerhettük a számítástechnikai guruk és követőik gyakorlatát, hogy milyen technikai eszközökkel és hogyan juthatnak hozzá a világszerte elterjedt „virtuális” valutákhoz bitcoin-tól kezdve a Dash (Darkcoin, Xcoin), Litecoin, Ripple, Ethereum, Zcash, BVOL, BID, ASK, és még sorolhatnánk annak számtalan más megjelenési formáját.

Az cikksorozat (reméljük a téma add még alkalmat a folytatáshoz), első részében a kriptovaluta kialakulásához a klasszikus árucsere forgalom példáját hoztam. Ebből adódik a logikus válasz, hogy azok, akik nem rendelkeznek azokkal az eszköz rendszerekkel, melyek lehetővé teszik, hogy saját magunknak „bányásszák ki” a kívánt bitcoint vagy más kriptovalutát, azok is hozzá juthassanak ehhez a terjedő fizetőeszközhöz.

Nos a lehetőségeink és azok korlátjai:

1. Forintért vásárlunk kriptovalutát

Előny:     nem kell magas befektetés a várható hozamhoz, csak figyelni kell a tőzsdét, és időben eladni a tárolt bitcoint, mikor magas az árfolyama. Visszaszámolva magasabb kamatot érünk el ezzel, mintha kötvénybe, vagy más banki termékbe helyeznénk a forintunkat

Hátrány: Ki vagyunk téve a hektikusan változó kriptovaluta tőzsdéinek. Nincs beavatkozási lehetőségünk, rossz befektetés esetén elveszthetjük a pénzünket (bár az utóbbi időben ez a banki befektetésekre is érvényes).

2. Terméket vagy szolgáltatást adunk kriptovalutáért

Mint a fentiekben már olvashattuk, egy zuglói ingatlan értékesítése során nem forintot, hanem bitcoint kértek.

De ha rendelkezem olyan kiadó lakással, ingatlannal, melyért forint helyett bitcoint fogok kérni, akkor az így szerzett kriptovalutát egy virtuális pénztárcában őrzőm addig, amíg nem jön, akár egy tőzsdei ajánlat, ahova szívesen befektetném a megszerzett valutát, vagy szolgáltatás, amit szívesen igénybe vennék.

Előny:     Nincs rajta az ingatlan-értékesítésre/bérbeadásra vonatkozó pénzügyi/jogszabályi kötelezettség, nem fizetünk utána adót (ezt bizton nem állíthatom, az adóhatóság erre is előbb vagy utóbb kitalálja a jogszabályt).

Hátrány: Mi garantálja, hogy jól becsültük meg az értékesítési/kiadási árat?

Mire költhetjük a megszerzett kriptovalutát

A vásárolt vagy árucsere aukciókon megszerzett kriptovalutát ma már a világon számtalan elfogadóhelyen el tudjuk költeni, így például akár ingatlant is vásárolhatunk, vagy szolgáltatást vehetünk rajta, mint például egy utazást vagy nyaralást.

„Magyarországon is kezd egyre népszerűbbé válni ez az új fizetési rendszer és fizetőeszköz. Egy éve még alig találhattunk Magyarországon egy-két üzletet, ahol bitcoinnal tudtunk fizetni. Jelenleg már 30-nál is több különféle vállalkozás található Magyarországon, ahol bitcoinnal is lehet vásárolni és itt is szinte napról-napra növekszik a bitcoin elfogadóhelyek száma[19].” – jelent meg a hír 2014-ben. Azóta még magasabb az elfogadóhelyek száma, főleg a külföldi turisták próbálnak árut és szolgáltatást kapni a „valutájukért”.

A magyar kereskedelem, szolgáltatás javításának érdekében megalakult a „Magyar Bitcoin Egyesületet”, melyet 2015-ben vettek nyilvántartásba. Céljuk a Bitcoin üzleti- és magáncélú felhasználási lehetőségeinek elősegítése.

Kína félelme

A három legnagyobb kínai bitcoin tőzsde, a OKCoin, BTC China és a Huobi üzemeltetői azt mondták, eddig még nem kaptak hivatalos értesítést arról, hogy be kell zárniuk a boltot, de egyre több hangot lehet hallani arról, hogy a kínai vezetés megunta, hogy nem tudnak befolyással lenni a legnagyobb forgalmat bonyolító valutákra. Mivel az egész globális kriptovaluta-biznisznek és a 150 milliárd dolláros bitcoin piacnak Kínában zajlik a bitcoin kereskedelem 23 százaléka, és itt van a világ legtöbb bitcoin bányája is. Kínában az elmúlt időben eléggé elszabadult a bitcoin piac, egyre többen kereskedtek a virtuális pénzzel az ország három nagy bitcoin tőzsdéjén.

Aggasztó tünetek:

• a kínai jegybank nagyon tart attól, hogy egyszer csak kipukkad a bitcoin-lufi, és magával viszi több millió kínai kisbefektető pénzét, ami bedöntheti a kínai gazdaságot,
• rengetegen kezdtek bitcoin kibocsátásokkal pénzt gyűjteni a piacon, többek között egy csomó nyerészkedő és csaló, akiktől az állam meg akarná védeni a kisbefektetőket,
• a bitcoin a pénzmosók és terroristák kedvenc új valutájává is kezd válni, így szinte minden állam szabályozni szeretné a világon.

A téma számtalan gondolatot ébreszt a szerzőben és vélhetően a cikk olvasójában egyaránt, ezért a témát nem szívesen zárom le. A kriptovaluta szárnyalása még közel sem ért véget, így a jövőben még várható sok olyan hír, ami a nemzeti valutához való igazításról szól, és így idővel az államilag elfogadott valuták sorába emelheti a bitcoint és társait.

Vértes Edit

Tanúsított Logisztikai Szakértő

[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3

[2] http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/merkel_beinditotta_ravasz_tervet.638587.html

[3] A Kékfrank: Sopron és vonzáskörzete, a határokon átnyúló összefüggő járások gazdaságának

élénkítésére bevezetett pénzhelyettesítő utalvány (helyi pénz).

[4] http://www.kekfrank.hu/gyik.php - Letöltés: 2017.08.13

[5] „Az utalványok nem pénzeszköznek, hanem sajátos pénzhelyettesítő fizetési eszköznek tekintendők” - Umenhoffer Ferenc 2015. 11. 24. – www.ado.hu

[6] https://hu.wikipedia.org/wiki/Kriptovaluta -Letöltés: 2017.12.28.

[7] Portfolió – 2017.11.29.

[8] http://www.origo.hu/gazdasag/20171129 - Letöltés: 2017.12.28.

[9] a klondikei aranyláz későbbre datálódik, 1897-ben tört ki az alaszkai határ mellett, a kanadai Yukon területen fekvő Dawson City városának közelében

[10] www.coinbroker.hu

[11] „A hash-arány a bitcoinhálózat számítási sebességének mérési egysége. A hardverednek nincs más feladata, mint kriptográfiai feladatokat megoldani, azaz hasheket számolni, lehetőleg minél gyorsabban. A hash-arányt megahash/másodperc (MH/sec), gigahash/másodperc (GH/sec) vagy terahash/másodperc (TH/sec) mérőszámmal szokás megadni. Minél magasabb a hash-arány, annál valószínűbb, hogy sikerül legenerálnod egy (jelenleg 12.5 bitcoint érő) blokkot.” - http://www.bitcoinbazis.hu/bitcoin-banyaszgep-telepitese/ - Letöltés: 2017.12.31.

[12] BTC Mining Pools List - December 13, 2017 – Letöltés: 2017.12.28.

[13] Wikipedia, Letöltés: 2017.12.28

[14] http://www.portfolio.hu/vallalatok/teljes-az-orulet-mar-teslaval-banyasszak-a-bitcoint, Letöltés: 2017.12.28.

[15] Business Insider

[16] Exposure - A devizakereskedelemben a „devizaárfolyam” mozgása miatti potenciális nyereség vagy veszteség

[17] https://mno.hu/gazdasag/mar-budapesti-lakast-is-lehet-venni-bitcoinert, Letöltés: 2017.12.28.

[18] Portfolio.hu

[19] www.bitcoin.hu – 2014.06.11

A Magyar Logisztikai Egyesület 2015 februárjában tartotta két napos jubileumi, XX. Logisztikai Konferencia és Fórum rendezvényét, „BELÉPŐ A JÖVŐBE” Innováció és Logisztika címen. A rendezvényen a Magyar Katonai Logisztikai Egyesület öt fő részvételével képviseltette magát.

 A 2015-ös év fókusza a logisztikai innováció, melyhez kapcsolódóan a K+F hazai és nemzetközi eredményeiről a témában elismert előadók tartottak a fórumon nagyon színvonalas előadásokat.

A plenáris ülések mellett a résztvevők külön szekciók előadásaiból választhatták ki a számukra legérdekesebbnek tartott témákat, amelyek a programok utolsó szakaszaiban kerekasztal beszélgetések formájában váltak interaktívvá.

 A kétnapos rendezvényen a szekcióüléseken négy fő téma szakértői képviseltették magukat. Nevezetesen a járműipar, az információtechnika, valamint a logisztikai szolgáltatásban alkalmazott innováció. Az első nap délutánján külön katonai szekcióban lettek megtárgyalva a védelmi logisztika jelenlegi helyzetével és a további feladatokkal kapcsolatos, aktuális kérdések.

 A résztvevőknek a konferencián lehetőségük volt a a magyar  mellett a nemzetközi eredményekről is tájékozódni, mivel az előadók között több elismert külföldi szakértő is szerepelt.

 A fórum célja volt, hogy a részvevőket informálja az aktuális innovációs eredményekről, folyamatokról, a hazai és a nemzetközi gyakorlatról. Több szegmens képviseltette magát a témában,  amivel sikerült a részvevők széles körében az érdeklődők figyelmét elnyerni. Többek között nemzetgazdasági, oktatási, általános vállalati, szolgáltatóipari aspektusból is megismerkedhettek a az alkalmazott eszközökkel és gyakorlati példákkal.

 A fórum címében szereplő innováció megértéséhez szükségesnek tartom némi információval szolgálni. Az innováció, mint szakkifejezés magyarosítására tett javaslat az újdonságművelés, melynek jegyében a legújabb információk kerülnek megosztásra az innováció és a logisztika kapcsolatrendszerén keresztül. Az innováció napjainkban elsöprő gyorsaságú modernizációs folyamat, mely egyre nagyobb mértékű, legyen szó új módszerről, termékről, eszközről, szolgáltatásról. A jelen és a jövő magas szintű fejlesztései felvetik a kérdést az ember-gép kapcsolatát illetően is, a két szereplő harmonizált működésének a lehetőségét kutatva. Egyre nagyobb hangsúlyt kap ugyanis a robotizálás és az IT (information technology). Ugyanakkor a gyártáshoz kapcsolt logisztikai folyamatok mellett nem elhanyagolható a szolgáltatásban jelenlévő logisztika, ahol akárcsak a termelésben, szintén fellelhetőek az innovatív lehetőségek és kényszerek.

Továbbiakban a teljessé igényére való törekvés nélkül szeretnék néhány, különösen nagy érdeklődést kiváltó előadás témáival foglalkozni.

 I.

3D nyomtatású alkatrészek határai

 Előadó Falk György -3D Nyomtatási Üzletág Igazgató- Varinex Informatikai Zrt.,

Ebben az előadásában az előadó a 3D nyomtatók terjedésével, a professzionális 3D nyomtatók eszközeivel, valamint a logisztikai termékek és a 3D nyomtatás kapcsolatával foglalkozott.

Az írott szövegnél sokkal többet mondanak az előadásból válogatott diaképek

A 3D nyomtatók terjedése

Részlet a 3D-s nyomtatás lehetőségeinek széles skálájából

A választási lehetőségek egy részlete

Nyomtatott motorblokk

Nyomtatott logisztikai tálcák

Stratasys/Objet legújabb 3D nyomtató

Amit a konferencián kézbe lehetett venni

Nyomtatott JIG-ek[2]

Nyomtatott motortartó és palackfúvó szerszám

A fenti „eszközökből” 33-35000 darabot adnak el negyedévenként világszerte!

A 3D- nyomtatás jövője:

Compression of Time: fejlesztés idejének csökkentése

Cost of Error: a terméke lehetséges hibáinak korai kiszűrése

Confidentiality: a „bizalmas” fejlesztések házon belüli megoldása

Creativity: a kreativitás serkentése házon belül

További cél:

A közvetlen - szerszám nélküli - gyártás!

II.

A hazai innováció és a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ )

Előadó Dr. Greiner István általános elnökhelyettes.

 Az előadásban szó volt a MISZ tevékenységéről a műszaki, technológia innováció érdekképviseletében, érdekérvényesítésében, az innováció élénkítésében, népszerűsítésében, valamint a tehetségkutatásban vállalt szerepéről. Szövetségnek tagintézményei különböző egyetemek, kutatóintézetek, innovatív vállalkozások, non profit szervezetek, illetve különböző szövetségek.

Az előadó szerint az innováció az a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása.

Az innováció nem csak a K+F, még ha most csak arról is beszélünk. Az innováció tőkeszegény és tőkeigényes és betölthet exportőr, valamint importőr szerepet is. Magyarországon a startup[3] nagyon tőkeszegény, az importőr szerep pedig szellemi tulajdonjogok problémakörét veti fel. Az innováció területén magasak az értékek, melyekhez általában az érintettek alacsony áron szeretnének hozzájutni.

A hazai innováció típusai között említhető az akadémiai (egyetemek, kutatóintézetek), a nagyvállalati (hazai és külföldi), a kkv[4] (innovatív, követő, beszállító), a startup (IT[5] szektor, jogi klinikai).Valamint ide soroljuk a logisztikai, a humán, illetve a marketing típusokat is.

A hazai innovációs lehetőségekről szólva a téma előadója elmondta, hogy az előttünk álló hétéves pénzügyi ciklusban 550 mrd HUF vissza nem térintendő és 200 mrd HUF visszatérintendő támogatás áll rendelkezésre. Oda kell figyelni a szakmának az elvek szétosztására, meg kell vizsgálni, hogy van-e ennyi életképes innováció. Ma a GDP[6] 1,4%-a a K+F, a ciklus végére 1,8+ kéne, hogy legyen. A jövő záloga mindenképp a felsőoktatás. Vizsgálni kell az innovációs ciklusidőt és azt, hogy hogyan lehet mérni az eredményeket.

Az innováció szárnyalás vagy hanyatlás? Ez még eldöntendő kérdés.

„A világ vissza tér abba a korba, amikor a növekedés nem intenzív -vagyis nem a technológiai fejlődés a fő húzóereje-, hanem extenzív, azaz legfeljebb a több vagy jobb munka, tőke és forrás „húzza.”[7]

A jövőt illetően alapként kell tekinteni az alkalmazott kutatás és a technológiai fejlesztés egyensúlyát.

III.

Ember és gép, avagy kinek lesz állása tíz év múlva?

Előadó Bőgel György Ph.D. professzor (Közép-európai Egyetem, CEU).

Amint azt az előadó elmondta napjaink problémája, hogy a fiatal pályakezdés előtt állók részére mit ajánljunk, mit tanuljanak, milyen pályát érdemes választani? Ebben való gondolkodásban az a jó, hogyha nem csak arra gondolunk, hogy éppen most mire van szükség. Helyesebb ha megpróbálunk előrelátóan úgy gondolkozni, hogy az iskola befejezése után a pályakezdőnek előre láthatóan az élete során 40-50 évig kell majd dolgozni. Ezekre a fel kell készülni és ebben a kérdéseben jó lenne lelkiismeretesen gondolkozni.

Át kell gondolni, hogy mire is van szükség manapság, melyek az úgymond kurrens szakmák, ezek közül melyik az, amelyiket érdemes elsajátítani és lehetőleg vizsgálni kell, hogy mi fog történni ezekkel a szakmákkal öt, tíz vagy akár húsz év múlva. Érdemes elgondolkozni azon is, hogy a logisztika területén mit lehet ajánlani a pályakezdőknek. Érdemes-e a logisztikával foglalkozni?Meg kell nézni, hogy hol vannak a logisztika területén olyan állások, munkakörök, amelyek öt-tíz vagy akár húsz év múlva is biztos megélhetési lehetőséget fognak nyújtani.

Nagyon felgyorsultak azok a változások, amelyek miatt megszünhetnek eddig biztosnak  gondolt szakmák és eddig nem ismert új szakmák keletkezhetnek. Arra kell készülni a mai friss diplomásoknak, hogy az egyetem befejezése után legalább hét-nyolc radikális változás lesz az életpályájuk során. Mégpedig olyan változásokkal kell számolniuk, amikor az egész munkakör az egész iparág amelyben eddig dolgozott radikálisan meg fog változni.

Az innováció témájánál maradva, mindenki, aki a tudományos fantasztikus filmekből bizonyára jól emlékszik az un. replikátorra[8], amivel tárgyakat, akár ételeket is elő lehet állítani. Erre valamikor úgy tekintettünk, mint egy csodára, de ma már megjelentek az említett 3D-s printerek melyekkel valóságos tárgyakat lehet előállítani digitális jelekből. Ezek a printerek- kisebb méretben- ma már nem kerülnek többe, mint egy korszerűnek mondható laptop. Ezek be fognak kerülni a háztartásokba és hamarosan arra kell készülnünk, hogy bizonyos tárgyakat nem a boltokban fogunk megvásárolni, hanem már otthon is elő fogjuk tudni állítani. Tehát már nincs messze az az idő, amikor az un. replikátor közönséges háztartási cikké fog válni. Az előadó említést tett egy GE[9] termékről, ami egy repülőgép motor. A cég elhatározta, hogy a motor előállításához szükséges alkatrészek közül egyeseket 3D-s printerekkel fog előállítani. Nem egy alkatrészt, nem kettőt-hármat, hanem közel százezret.

Ebben az esetben is rögtön jelentkezik a logisztika, mert ennek közel százezer alkatrész mennyiségnek az előállítás folyamatának megváltozik a logisztikája. Ezeket eddig valahol előállították, eljuttatták az összeszerelés helyére és ez a folyamat mostantól kezdve máshogy fog lejátszódni.

A termelési technológiák változása, az új technológiák megjelenése -és ezek közül csak az egyik a 3D-s printeré- radikálisan megváltoztatja a logisztikát is!

Napjainkban már megjelentek a konténerszállító drónok[10], tehát már nem csak katonai célra használjuk őket. Tudni kell azonban, hogy ezek a szerkezetek jelenleg sokkal fejlettebbek, mint az alkalmazásukkal kapcsolatos jogszabályi környezet. Ma az egész „drón világ” arra vár, hogy hogyan lehet és hogy milyen szabályozott módon szabad használni őket. Ez azért van, mert egyébként ezek a repülőtárgyak veszélyesek és sokkal fejlettebbek, mint ahogy azt gondoljuk. Amennyiben megszületik a szabályozás (Magyarország egyébként ebben élen jár! A cikkíró megjegyzése.), akkor óriási változások lesznek a logisztikában. Ma már Budapesten a Metróban látni olyan hirdetéseket, hogy „Kedves szülők vegyetek a gyerekeknek drónt!”

Képen a fórumon bemutatott drón látható

Napjainkban már létezik és kipróbált jármű a vezető nélküli autó. Ezzel az eszközzel újra itt vagyunk a logisztikánál, mert adva van egy autó, amihez nem szükséges vezető. A technológia mára már kész van és 60-70-100 km.-eket tudnak menni ezekkel az autókkal. Ezek az autók a nagy gyártóknál már készen vannak, megint csak a jogszabályi változásokra kell várnunk ahhoz, hogy tömegesen elterjedjenek. Ennek az elterjedésnek a megkezdését három, négy évre becsülik. El kell gondolkozni tehát azon, hogy az eddig biztosnak számító autóvezetői munkakör jövőben mennyire lesz biztonságos. Meg kell jegyezni, hogy ezek az autók egy nagyon fontos emberi tevékenységet az un. szenzomotoros[11] mozgást képesek helyettesíteni. Eddig azt gondoltuk,hogy ez a képesség csak az ember kiváltsága és az ezzel kapcsolatos szakmák biztonságban vannak. Ma már úgy tűnik, hogy ez már egyáltalán nem igaz.

Másik nagyon fontos tevékenység az opotikai felismerés[12] , amire ma már a gépek is egyre inkább alkalmasak. Meg lehet említeni pl. a kapálást, gyomlálást, mint tipikus emberi tevékenységet, de most már vannak olyan gépek, amelyek képesek az ilyen feladatok elvégzésére.

Napjainkban vannak olyan patikák, ahol az elektronikus receptek alapján a robotok keresik meg a gyógyszereket és szolgálják ki a betegeket, kórházi osztályokat. (Budapesten a Honvéd Kórház gyógyszertárában már tíz éve „dolgozik” hasonló robot! A cikkíró megjegyzése.[13]). A gépek tehát egyre több emberi feladatot vesznek át!

Ma már vannak olyan robotok, amelyeket kézmozdulatokkal lehet programozni. Az embernek tehát el kell gondolkozni azon, hogy tulajdonképpen ki is szolgál ki kicsodát. A gép szolgálja ki az embert vagy egyre inkább az ember szolgálja ki a gépet! Ezek a technológiák egyre inkább kezdenek átmenni a tömeges felhasználásba.

Az autonóm közlekedési eszközök, a mobil robotok és már megint itt is vagyunk a logisztikánál! Ezt azért lehet kijelenteni, mert mindezek mögött masszív informatikai trend sorakozik. Az információs technológia mindenütt, mindenben megjelenik. Ma már nincs külön informatikai iparág, mert az információs technológia ott van mindenben. Ugyan úgy ott van például az autóban, mint a hűtőszekrényben. Ahol megjelenik az információs technológia, ott megjelenik az automatizálás és ott feltűnnek az algoritmusok, megjelennek a robotok. Ezek a trendek minden jel szerint nem fognak megváltozni, ezek nem alkalmiak, hanem hosszú évtizedek óta léteznek, ezek  nem fognak megváltozni, hanem radikálisan átalakítják a világot. El kell gondolkozni tehát azon, hogy melyek azok az emberi tevékenységek, szakmák, ahol a robotok fogják felváltani az emberi munkát.

Annak a valószínűsége például, hogy a közgazdászok munkáját az elkövetkező húsz évben robotok fogják felváltani 43%. De ilyen a valószínűség a pilóták esetében is. Ma már egy modern utasszállító repülőgépen a pilóta csak kb. öt percig vezeti a gépet. Egyre inkább az a tapasztalat, hogy a pilóta amikor átveszi a vezetést, akkor valami bajt csinál, mivel egyre kevésbé van meg a rutinja, mivel egyre kevesebbet vezet.

A papok vagy az egyéni fitnesz tanácsadók nagyobb biztonságban vannak, mint néhány olyan szakma képviselői, amelyeket manapság népszerűnek tartunk.

Az előadásban szó volt továbbá a TED-ekről és a BILLEK-ről. A világ egyre inkább ezekre bomlik és közöttük folyamatosan nő a távolság. Kik is ők valójában? A TED-ek magasan képzett értelmiségiek, azok az emberek, akik az említett algoritmusokat meg tudják írni, akik a robotokat meg tudják építeni, azok akik olyan intellektuális munkát végeznek, ami robotokkal, algoritmusokkal egyelőre nem helyettesíthető. Ide tartoznak a diplomások, a menedzserek, az orvosok, mérnökök, tudósok, professzorok, a tartalom-fejlesztők. A BILL-ek pedig azok, akiknek nincs diplomája, „kékgalléros” munkát vagy valamilyen kiszolgáló jellegű tevékenységet végeznek, pl. egy autógyárban dolgoznak a futószalag mellett vagy valahol az adminisztrációban dolgoznak. Vagyis nem teljesen „tudatlan” emberek, de nincs többjük egy jó középfokú végzettségnél.

Az üzenet lényege, hogy a TED-ek és a BILL-ek között folyamatosan nő a távolság! Az előzők estében úgy néz ki, hogy a jövőben biztonságban vannak, ezek körében nagy lesz a foglalkoztatottság, ezek nagy része jó állást fog találni magának. A második kategóriába tartozóknál a jövőben várhatóan folyamatosan romlani fog a helyzet. Ez 1960-tól kezdve egy masszív tendencia, tehát több mint ötven éve tart.

A politikai aktivitás tekintetében, vagyis mennyire vesznek ezek az emberek a formális, legitim politikai tevékenységben? El mennek-e például szavazni? Azt lehet látni, hogy a BILL-ek egyre inkább lekerülnek a politikai térképről. Nem lehet tudni, hogy mit fognak csinálni, de ha csinálni fognak valamit, nagy a valószínűsége annak, hogy radikalizálódni fognak, csak nem lehet tudni milyen irányba. Bűnözés terén a TED-ek megint jobb helyzetben vannak, ezen a területen a BILL-ek estében radikális és gyors a növekedés.

A fenti dolgok arra utalnak, hogy miközben innovációról, technikai fejlődésről beszélünk, nem árt azon elgondolkozni, hogy ennek milyen társadalmi következményi lesznek!

A szülők szempontjából az a konfúzió, hogy jobb a gyerekből TED-et, mint BILL-t nevelni. A mai világban, Magyarországban is az útkeresés állapotában vagyunk, senki sem tudja, hogy mi lenne a,  jó megoldás. Az lenne-e jobb, hogy a gazdaságban több lenne a verseny vagy vissza kéne „fogni” és az lenne-e a jobb, ha az állam erőteljesebben avatkozik be a gazdasági folyamatokba vagy éppen fordítva? Az valószínű, hogy minél tovább az oktatásban kell tartani a gyerekeket, akik ere nem alkalmasak, azokat időben ki kell venni az iskolából és a különböző szakmák felé kell „terelni” őket.

Csak a kérdés továbbra is itt lebeg a levegőben, hogy mi az a szakma, amit ma megtanulok és az a szakma lesz-e  öt, tíz, vagy akár több év múlva?

------ X -----

Az első nap délelőttjén nagy érdeklődést kiváltó előadást tartott Brigadier-Generál (retired) Larry Lashkevich a Magyar Katonai Logisztikai Egyesület (MKLE) tiszteletbeli tagja. A dandártábornok úr vezetője az International Business Development, Logistik Unicorp szervezetnek (Kanada). Előadásának címe angolul: Delivering Results and Achieving Succes in Hungary through Innovation and Logistics.

A védelmi innovációs szekciót Dr. Pogácsás Imre mk. dandártábornok (HM logisztikai csoportfőnök) vezette, aki bevezető előadását A Magyar Honvédség logisztikai rendszerének kihívásai címmel tartotta. A szekcióülésen a védelmi logisztika szintén neves külföldi (NATO) és hazai képviselői tartottak előadást. Ezen a szekcióülésen volt hallható Dr. Tollár Tibor tü. dandártábornok (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) Fejlesztési irányok és eredmények a katasztrófavédelemben című előadása is.

A Lashkevich tábornok úr előadásának, illetve a védelmi szekcióban elhangzott előadások témáit terjedelem hiánya miatt ebben a cikkben nem célszerű tárgyalni. Ezzel, jelentőségénél fogva is, várhatóan külön cikk fog foglalkozni a kiadványunkban.

A két napos rendezvényen a bevezetőben említett négy fő témában további előadások és interaktív beszélgetések voltak. Ezekről a rendezők napi folyamatossággal adtak tájékoztatást az érdeklődők részére a Magyar Logisztikai Egyesület Facebbok  oldalán, illetve az ugyanott megjelenő MLE TV csatornán (yotube).

A rendezvény fókuszában tehát az újdonság a „logisztika iparban” témaköre volt, melyben minden résztvevő számára biztosítva volt a naprakészség, valamennyien új információkkal gazdagodhattak, amit a mindennapi munkavégzés során a jövőben hasznosítani tudnak.

A cikk megírásához felhasznált anyagok:

1.) A fórumon elhangzott (a cikkben szereplő előadók) anyagai.

2.) Az MLE fórummal kapcsolatos kiadványainak anyaga.

3.) Az MLE Facebbok oldalán megjelentek.

4.) Az MLE TV Facebook (yotube) fórummal kapcsolatos műsoranyaga.

5.) Wikipédia (2015. február.)

Képek a rendezvényről:

Dr. Keszthelyi Gyula, Larry Lashkevich   

Professzor Bőgel György PhD  

Dr. Doór Zoltán

A résztvevők egy csoportja      

Dr. Keszthelyi Gyula, Dr. Pogácsás  Imre

Dr. Gáspár Tibor, Dr. Németh Ernő, Pásztor István  

Az MH Logisztikai Központ képviselete

Drón   

TOUGHBOOK

[1] Dr. Németh Ernő ny. ezredes, a hadtudomány kandidátusa, Cs.C

[2] JIG-eknek nevezzük azokat a gyártásban használt kiegészítő berendezéseket, melyek lehetővé teszik az azonos munkadarabok gyors és pontos rögzítését, pozícionálását. A pozicionáló berendezéseknél gyakorta alkalmazzák a "pokajoke" módszert, amely megakadályozza az alkatrész hibás beillesztését, így gyorsítja a termelést, csökkenti a hibaszázalékot. Amennyiben a felhasználási terület egyedi minősítéssel (pl: ESD) rendelkezik, úgy a minősítésnek megfelelő anyagokból készül a berendezés.

[3] A startup általában az újonnan alakított, nagy növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozásokat jelenti, melyet többnyire termék vagy üzleti modell innováció jellemez.

[4] A kkv betűszó a kis-, illetve középvállalkozások kifejezés rövidítése.

[5] Az IT information technology.

[6] GDP a bruttó hazai termék (angolul gross domestic product GDP, ejtsd: dzsídípí) többnyire         egy ország adott idő alatti (általában egy év) termelésének a mérőszáma.

[7] Napi Gazdaság, 2014. május 7., Sebastian Buckup

[8] A replikátor egy faj a Csillagkapu című sci-fi filmsorozatban. Az általában gép-pókhoz vagy egyéb külsejű gép-bogárhoz hasonlító faj egyedei saját magukat képesek sokszorosítani.

[9] A GE (General Electric) 1989 vége óta sikeresen működik Magyarországon, mára a cég mind az öt fő üzletága aktív hazánkban. Jelenleg a GE a legnagyobb amerikai munkáltató (több mint 13 000 munkatárs), és befektető, valamint az egyik legnagyobb exportőr Magyarországon, melyhez hozzájárul több mint 2 000 kulcsbeszállítója is.

[10]  A pilóta nélküli repülőgép (angolul Unmanned Aerial Vehicle, UAV, am. „személyzet nélküli légi jármű”, vagy Remotely Piloted (Aerial) Vehicle, RPV, am. „távolról irányított (légi) jármű”, vagy drón (az angol drone = here (méh) szóból) elsősorban katonai feladatokra alkalmazott olyan repülőeszköz, mely valamilyen ön- vagy távirányítással (leggyakrabban a kettő kombinációjával) rendelkezik, emiatt fedélzetén nincsen szükség pilótára.

[11] Szenzomotoros. mozgató és érzékelő szervek összehangolásával kapcsolatos.

[12] Az optikai karakterfelismerés (rövidítve OCR az angol optical character recognition szavakból) a számítástechnikában olyan eljárás, mely lehetővé teszi a fizikai hordozón (leggyakrabban papíron) szereplő analóg írás, szöveg digitális formába történő alakítását. Az átalakított szöveg ezután könnyen használható, feldolgozható számítógépes környezetben. Ide soroljuk az arcok felismerését is.

[13] Lásd:  Szűcs Attila őrgy., főgyógyszerész, „A gyógyszerellátás logisztikája” c. cikkét. Katonai   Logisztika folyóirat, 2007.2. szám.

Dilemma, mivel fizessek?

Pró és kontra a hagyományos vagy digitális fieztőeszközök használatával kapcsolatban

1. rész

Emlékeim szerint, közel 10 évvel ezelőtt (2008-ban) Tunéziában Karthágó[1] romjait megtekintve az idegenvezető felhívta figyelmünket egy több kisebb fülkéből álló építményre, mely nem más volt, mint az „árnyékszék”. Jellemzően itt kötettek az üzletek, itt cserélt pénzt a gazdag polgár a kereskedővel, tehát a pénznek bizony „szaga” volt.

Mióta a föníciaiak feltalálták a pénzt, mint fieztőeszközt, sok államnak joga volt pénzt veretni és pénzt kiadni. Aki már járt a Felvidéken, megcsodálhatta Körmöcbányán, a fennállása óta aktívan működő pénzverő helyet. Sok helyütt az arany ötvözetéből, de számos helyen „költségtakarékosan” más ötvözetekből állították elő az éppen aktuális fizetőeszközt.

„Először Kínában fedezték fel, hogy a pénzt könnyebb nyomtatott papír formájában kezelni. A 10. században a kínai kormányzat csekély értékű, de súlyos vaspénzeket bocsátott ki. Az emberek a kereskedőknél hagyták ezeket az érméket, és inkább azokat a kézzel írott elismervényeket használták, amelyeket az érmék helyett kaptak. A 11. század elején a kormányzat a nyomtatott nyugtákat hivatalosan is pénznek nyilvánította, és a nyugtákat rögzített értékkel ruházta fel.

Európa első papírpénzei az 1660-as években Stockholmban, térségünkben pedig 1762-ben jelentek meg a hétéves háború (1756-63) finanszírozására, (a nemesfém - elsősorban ezüst – fizetőeszközök) pótlására jött létre.

Önálló magyar papírpénzt először az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején bocsátottak ki. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a pénztörténetben is jelentős szereppel bírt. Hosszú idő után ekkor nyílt lehetőség először az önálló magyar pénzügyek létrehozására. Biztosítani kellett az állami kiadásokhoz a megfelelő pénzalapot, és létre kellett hozni a független magyar hiteléletet és pénzkibocsátást. Az első magyar papírpénzek kibocsátása Kossuth Lajos nevéhez fűződik. 1848. június 17-én állapodtak meg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal 12 és fél millió forint értékű bankjegykibocsátásról. Augusztus 6-án került forgalomba a 2 forintos, majd hamarosan az egy, öt, tíz és százforintos Kossuth bankó.”[2]

1. ábra Kossuth bankó,

(Forrás: http://penzugy.uw.hu/mi_fan_terem/papirpenzek_megjelenese.html)

A mai kor vívmányai

A virtuális világban minden csak „délibáb”, a pénz miért ne lehetne virtuális, és lám így jön létre a virtuális fizetőeszköz. Akkor, amikor a kereskedelem egy része már az interneten bonyolódik, várható volt, hogy előbb - utóbb azt a fizető eszközt is kitalálják, mely képes ezeket a tranzakciókat valóságos pénz mozgást nélkülözve követni.  

Sebők Viktória már egyszer írt erről (2015. február 12-én az Internetes fórumon^[3]) a „Bitcoin - egy digitális aranyláz rövid története és tanulságai” címmel.

Kár lenne újabb kutakodást végezni, ha a források mindegyike ugyanaz, így lássuk, hogy Ő mit ír erről:

„A klondike-i aranyláz 1897-ben tört ki az alaszkai határ mellett, a kanadai Yukon területen fekvő Dawson City városának közelében. Az aranylázban becslések szerint százezer arany után ácsingózó ember vett részt, 1898-ra pedig mintegy 30 ezer aranyásónak sikerült eljutnia Dawson Citybe.

110 évvel később mindez a történet már a digitális térben megy végbe. "Az aranymosás nem a hagyományos szitákkal történik, hanem szuperszámítógépek segítségével, mégpedig a virtuális pénz, a Bitcoin megjelenésével" - kezdte előadását a hivatkozott szakértő, Gaidosch Tamás 2015. január 14-én tartott ISACA előadáson.

De ezt megelőzően 1990 – Berners-Lee^[4] kísérletet tesz egy webes mikrofizetési rendszer kifejlesztésére az általa vezetett Worl Wide Web Consortium-on keresztül – , amely egy elektronikus pénztárca. 2009 – bevezetik a bitcoin-t, ami nem más, mint egy matematikailag kódolt titkosító technika, amely nincs alárendelve semmilyen központi irányításnak.

A Klondike módszertan

A Klondike módszertant tehát az aranyásás módszeréhez hasonlítják. Azaz aranybányászat vagy aranymosás módszerével a digitális térben bányásszák a pénzt, ez esetben a Bitcoint. A folyamatban úgy lehet pénzt keresni, hogy nehéz matematikai feladatokat oldanak meg a számítógépek, amelyekért virtuális pénzt kapnak.

Az említett digitális fizetőeszköz tehát valójában egy nyílt forráskódú digitális pénz, amelyet 2009. január 3-án állítólag Satoshi Nakamoto bocsátott ki, közvetlenül a 2008-as amerikai bank válság kirobbanása után (bár ő tagadja, s egyes források szerint elképzelhető, hogy inkább egy csoport áll a Bitcoin kibocsátása mögött mintsem egy konkrét személy). A Bitcoin elnevezés vonatkozik ezenkívül a fizetőeszközt kezelő nyílt forráskódú szoftverre és az általa létrehozott elosztott (peer-to-peer - P2P) hálózatra is.

Egy ötletből azonban még nem lesz piac. Az első lépés az volt, hogy ezt az ötletet gyakorlatba áttegyék, egy szoftver formájában melyet a programozók pár hónap alatt írtak meg. 2009-ben megszületett az első Bitcoin tranzakció, és innentől nem volt megállás. Persze kellett idő, míg átlépett a következő szintre. Egy évig a Bitcoin nem volt más, mint néhány programozó játékszere, egy kihívás, hogy ki tud több Bitcoint bányászni. De ettől még nem volt sok haszna vagy értéke. Ez viszont egy pillanat alatt megváltozott.[5]

A többi elektronikus fizetőeszköztől eltérően, a Bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól, helyette a peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt elosztott adatbázisokról (blockchain, amely tulajdonképpen a nyilvános főkönyve a rendszernek) dolgozik. Ez az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket.

A biztonságot a digitális aláírások és a Proof-of-Work rendszer szolgáltatja. Utóbbi megértéséhez kezdjük az egyszeres könyvvitellel, amely esetében túl könnyű hibázni vagy csalni. Az ún. hármas könyvvitel esetében minden rögzített eseményhez tartozik egy harmadik láb, amely biztonságosan igazolja a tranzakciót, ez tehát a Proof-of-Work.

A virtuális pénz egyébként biztonságosan tárolható egy ún. pénztárcafájlban, de akár személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordozókon vagy felhő alapú (Cloud) szolgáltatóknál. Abban a bizonyos virtuális pénztárcában pedig csak számok és algoritmusok vannak. A peer-to-peer felépítés és a központi irányítás hiánya megakadályozza a hatóságok számára, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és az infláció gerjesztését. Mivel a fizetés nem egy központon keresztül zajlik, a már megtörtént tranzakciók visszafordítására nincs mód, szemben a hagyományos banki rendszerekkel, ahol csalás gyanúja esetén, vagy egyéb okokból a bankok és más pénzintézetek sztornózhatják a korábban jóváhagyott kifizetést.

Bár fizetőeszközről beszélünk, a Bitcoinnak mégsincs központi kibocsátója. Továbbá lényeges különbség a jegybankokhoz képest, hogy ezt a pénzt nem lehet nyomtatni.

2013. év novemberéig valamivel több, mint 12 millió Bitcoin jött létre. Az összes Bitcoinok száma idővel 21 millióhoz tart, és ez a szám lesz majd a felső határ. A jóslatok szerint egyébként 2017-re a háromnegyede fog rendelkezésre állni. A szakértők, úgy vélik, hogy egyfajta pszichés elemként építették be a felső korlátot, hogy véges összegért lehessen bányászni.”

Készpénz-Bitcoin összehasonlítás[6]:

Készpénz:

• állami kibocsátás és kontrol,
• többnyire országosan elfogadott,
• fizikailag sérülékeny,
• hecker támadások ellen védett,
• sok védelmi intézkedést vezetnek be az előállítása során,
• nehezebben transzferálható,
• nehezen követhető nyomon,
• gyakran irreverzibilis tranzakciókban van jelen,
• kedvelik a bűnözők

Bitcoin:

• felhasználói kibocsátás és kontroll,
• nemzetközi elfogadottság,
• fizikailag nem sérülékeny,
• hecker támadások ellen nem védett,
• könnyen transzferálható,
• nehezen követhető nyomon,
• mindig irreverzibilis tranzakciókban vesz részt,
• bűnözők kedvelik

Arany-Bitcoin összehasonlítás

Arany:

• önmagában értékes,
• nemzetközi elfogadottság,
• nem könnyű elosztani,
• nem könnyű fizetni vele,
• hecker támadások ellen védett,
• nehezen nyomon követhető, 
• nem lehet meg-heckelni, de nem lehet arannyal fizetni,
• inkább az állam tőke-erejéhez járul csak hozzá

Bitcoin:

• értékét a felhasználók hite határozza meg,
• nemzetközi elfogadottság,
• könnyű osztani,
• könnyű fizetni,
• hecker támadások ellen nem védett,
• nehezen követhető nyomon

Egyéb virtuális fizetőeszközök

„A kripto-pénznemet 2009-ben, közvetlenül az amerikai bankválság után, egy Satoshi Nakamoto nevű egyén alapította.

A kriptopénzek főszereplője A Bitcoin tehát egy nyíltforrású digitális fizetőeszköz, ami nem függ egy központi kibocsátótól, hivataltól. A rendszer fenntartója és kibocsátója a felhasználók által működtetett hálózati rendszer.”[7] 

A Bitcoin mellett létezik egy sor újabb kriptopénz, melyek jellemzően a Bitcoin kisebb-nagyobb hibáit igyekeznek kijavítani, vagy valamiben jobbak, többek nála.

5 gyakori, forgalomban lévő kriptopénz (értékük növekvő sorrendjében)[8]

1. „Dash (Darkcoin, Xcoin) - 512 millió dollár

A 2014 januárjában elindult Dash a Bitcoinhoz hasonlóan egy nyílt forráskódú peer-to-peer alapon működő kriptopénz, amely azonnali és privát (anonim) fizetési szolgáltatást kínál. Utóbbi nem csak a Bitcoinnál is alapvető választható anonimitást jelenti (azaz egy Bitcoin-tárca addig anonim, amíg a tulajdonosa el nem árulja, hogy hozzá tartozik), hanem egy olyan módszert, amellyel összekeverik több küldő pénzét (tokenjeit), így a címzettekhez végül úgy jut el a pénz, hogy nem lehet tudni, pontosan ki indította a tranzakciót, és az így nem is visszakereshető. Ezzel a Bitcoin üvegzseb jellegét kapcsolják ki.

2. Litecoin - 524 millió dollár -LTC

A Litecoin is a Bitcoinhoz hasonló, nyílt forráskódú peer-to-peer alapon működő kriptopénz, 2011 októbere óta létezik, Charles Lee korábbi Google-alkalmazott hozta létre. A Bitcointól abban tér el, hogy az eredetinél (azonos számítási kapacitás mellett) gyorsabb (átlagosan várhatóan 2,5 percenként hoz létre blokkokat, míg a Bitcoin esetében ez 10 perc), és kevésbé számítási kapacitás igényes ellenőrző algortitmust futtat, illetve kb. négyszer annyi Litecoint hoznak létre, mint amennyi Bitcoin összesen létrejöhet.

3. Ripple - 1,284 milliárd dollár

A 2012-ben alapított Ripple is egy decentralizált tranzakciós rendszert működtet, melynek lényege, hogy az ehhez csatlakozó bankokat direktben kötik össze az akár nemzetközi átutalások végrehajtásához. A köztes elszámolóházak, levelezőbankok és más szereplők elhagyása miatt olcsóbb, gyors nemzetközi átutalásokat tesznek lehetővé, az értéktranszferhez pedig egy kriptovalutát (XRP) használnak. Az UniCredit, az UBS, a Santander mellett több másik nagybank is használja már a Ripple szolgáltatását.

4. Ethereum - 4,408 milliárd dollár – ETH, (Ethereum Classic - ETC)

A 2013 óta működő Ethereum egy nyílt forráskódú blockchain alapú, nagy számítási kapacitású virtuális rendszer, tulajdonképpen egy közösségi, decentralizált számítógép, mely szintén egy belső elszámoló egységgel, kriptovalutával (Ether) működik. Az Ethereum legnagyob előnye, hogy okosszerződések írására alkalmas. Ez azt jelenti, hogy egy megírt "szerződés" megszeghetetlen lesz a felek számára. Tehát ha például egy online fogadásról van szó, akkor ha az esemény (nyer az egyik csapat) bekövetkezik, akkor automatikusan fizet a fogadóiroda, de ha a másik csapat nyer vagy döntetlen lesz, akkor megtartja a pénzt. Az Ethereum már nem csak a kriptopénz fizetésre való használata miatt népszerű, a kriptopénz itt sokkal inkább csak a rendszer működését szolgálja, a lényeg az újszerű fejlesztői platformhoz és virtuális géphez való hozzáférés.

5. Bitcoin - 19,260 milliárd dollár - BTC

2016-os adatok szerint, közel 20 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkező Bitcoin a kriptopénzek ősatyja, megjelenése előtt nem létezett olyan technológia (és koncepció), amely egy központi elszámoló hatóság nélkül is biztonságosan képes tranzakciók nagy tömegének kezelésére. A technológia pár éven belül a hagyományos pénzintézetek technikai működését is átformálhatja, például már a KELER[9] is foglalkozik ezzel a témával, és egy sor nagy tőzsde és nemzetközi nagybank kutatja, mire lesz jó a Bitcoint is működtető rendszer. Mindeközben nem mellesleg a kriptopénzekbe fektetett hagyományos pénz kicsit több mint kétharmada Bitcoinban van.”

A kriptopénzek között továbbra is a legnépszerűbb a Bitcoin, közel kétharmada a többi virtuális pénznemnek, pedig már közel 650 rendszer (forgalmazási technika) létezik már az előbbiekben felsorolt kriptopénzek forgalmazására. Vannak ígéretes fejlesztések.

Léteznek még Zcash, BVOL, BID, ASK és sorolhatnám a nap, mint nap felbukkanó újabb kriptóvalutákat.

A Bitcoin és a hozzá hasonló virtuális pénzek szép lassan átalakítják a világ pénzügyi piacát. Bár ígéretes ennek a pénzforgalomnak a jövője, és jó eséllyel ez lehet a jövő technológiája, egyelőre a hagyományos pénzügyi szolgáltatások pozícióit nem rengették meg.

Ugyanakkor a hagyományos banking számára mindenképpen figyelmeztető jel, hogy az ún. fintech cégek, amelyek alternatív pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak, fokozottabban fordulnak a kriptovaluták által használt technológiákhoz.

Az egyik legígéretesebb Bitcoinos startup cég, a „21 Inc.” 2016-ban 116 millió dollárt kapott a kockázati befektetőktől úgy, hogy jelenleg már több mint 1 milliárd dollárra értékelik a céget. A cég portfóliója azt is mutatja, hogy a Bitcoin mögötti technológia lehetőségei kimeríthetetlenek, még nem érték el a fejlesztések csúcsát. Ma már úgynevezett peer-to-peer piacterek is megjelentek a neten.

A Linden dollárt a Second Life készítői hozták létre, a Warcraft aranyat a Blizzard, az Amazon érméket pedig arra találták ki, hogy az Amazonon (Internetes kereskedésben) használjuk fel.

Kérdés, hogy juthatok Bitcoin-hoz? A Bitcoin és a kripto-valutákat nem lehet csak úgy létrehozni, hanem komplex matematikai feladatokat kell megoldania a számítógépnek, hogy létrejöjjenek, és a többi virtuális pénzzel szemben a Bitcoin lényege pont az, hogy általánosan elfogadják bárhol, amennyiben cserébe adnak valamit.

A virtuális fizetőeszköz addig, amíg nem képez cserealapot, nem ér semmit. De 2010-ben jött az ötlet egy programozótól (a neve alapján lehet, hogy magyar, László néven regisztrált), megpróbálta beváltani egy pizzáért, és lám működött a dolog. Egy fórum bejegyzést írt: "Érdekes lenne, ha elmondhatnám, hogy Bitcoinnal fizettem pizzáért". László – elmondása szerint - megállapodott valakivel, hogy egy pizzarendelésért cserébe küld neki 10 000 Bitcoint. A Bitcoinnak akkoriban nem volt sok értéke, ezért a 10,000 BTC elfogadhatónak tűnt, ami a 2016-ban már 10 000 Bitcoin kb. 800 000 fontot, azaz közel 277 millió HUF-t ér!

2010-ben tőzsdék nyíltak és megkezdődött a Bitcoin kereskedelem, melynek köszönhetően öt nap alatt majdnem megtízszereződött a Bitcoin árfolyama. Az internetes üzletek elkezdték elfogadni a Bitcoin-t mint fizetőeszközt, és tovább nőtt az értéke. Ma a piacon egy Bitcoin értéke bőven száz dollár felett van.

A Bitcoin elfogadásához nincs szükség fizetésfeldolgozóra ("payment processor"). A Bitcoin-t elfogadó üzletek nagy része önmaguk bankja.

3. ábra Bitcoin elfogadó helyek Európában,

Forrás: https://bitbargain.co.uk/bitcoin-presentation/magyar.html

Pénzkímélő fizetőeszközök biztonsággal

Már régóta használjuk az elektronikus kereskedelem első „fecskéit” a bankvilágban, ezek az on-line elektronikus fizetőeszközök, mint a credi és debit kártyák, valamint az internetes tranzakciók során használatos biztonsági, felhasználóra szabott banki website-ra jogosító belépő kártyák.

Ha valaki bepillant a tárcájába, kapásból még számos intelligens kártyát tudna felsorolni, de a forradalmat a 2013-ban a PayPal hozta meg.

Ki a kitalálója?

Mint minden más újításban/újdonság létrehozásában, ebbe is „belekeverték” Elon Musk (ifjú titán, szül.:1971. Dél-Afrika) nevét, de mint már az elején említettem, egy Satoshi Nakamoto álnéven ismert ember is szóba jöhet.

Elon Musk, aki egyebek között a - Space Exploration Technologies (SpaceX űrkutatási vállalkozás), valamint a digitális és biológiai intelligencia egybeolvasztására létrehozott Neoralin cég feladataként kijelöli az emberi agy és a számítógép összekapcsolását. Apró csipke szerűen összekötött apró elektródák segítségével egy új technológián dolgozik jelenleg is munkatársaival, - beindítja a PayPal meglévő banki infrastruktúrára épülő Internetes biztonsági fizetési eszköz használatát, mely az e-kereskedelem fellendüléséhez vezetett.

„A PayPal elektronikus számlát vezet ügyfelei részére, melyet azok hitelkártyás fizetéssel, banki átutalással vagy inkasszómegbízással tölthetnek fel lakossági vagy céges bankszámlájukról. Internetes vásárlások során nem kell bizalmas hitelkártya- vagy számla adatokat megadni, ill. továbbítani, hanem a PayPal felhasználói név, valamint a jelszó megadása elegendő a fizetés lebonyolításához. Ennek természetesen feltétele, hogy a webáruház szerződéses partnere legyen a PayPalnak.

Kezdetek

A PayPal Corp. a jelenlegi információk szerint 1998 decemberében alakult a Confinity Inc. és az X.com 2000. márciusi egyesülése során. Kezdetben a cég Palm Pilot fizetési eszközökkel és titkosítással foglalkozott. Mindkét vállalatnak Palo Altóban (nem kell mondani, ez a Szilícium völgy - Silicon Valley- központja) volt a székhelye. 2002 októberében a PayPal az eBay teljes jogú tulajdona lett. A társaság székhelye San Joséban, Kalifornia államban található. A társaságnak több telephelye is működik a Nebraska állam beli Omahában, valamint Dublinban és Berlinben.

Európában

A PayPal Ltd. a 2000-es évektől az Egyesült Királyságban engedélyezett és bejegyzett, elektronikus pénz kibocsátására szakosodott hitelintézetként működik. 2007 tavaszán Luxemburgban banki engedélyt kapott, 2007. július 7-étől teljes körű banki szolgáltatásokat nyújt.”

4. ábra PayPal „Virtuális pénztárca”

Mint már az előbbiekben olvashatták, a PayPal nem más, mint egy meglévő banki infrastruktúrára épülő internetes fizetési rendszer. Ez kényelmessé és egyszerűvé teszi az internetes boltok üzemeltetőinek az egyszerű és biztonságos pénzfogadást, valamint a vevőknek az egyszerű, kényelmes és gyors fizetést.

Webshop üzemeltetőknek jó, mert egyszerűen fel lehet állítani egy fizetési rendszert, ami még számlát is ad. A vevő előnye, hogy a vásárlás nem jár extra költséggel, és a hibás, vagy meghiúsult tranzakciók utáni fizetés visszavonható. Ez azt jelenti, hogy ha nem kaptuk meg a rendelt terméket, vagy nem azt kaptuk, amit vártunk, akkor a PayPal rendszer fogja “behajtani” a WEB-shopon az összeget.

Ezen rendszer alkalmazásával az internetes csalók nehéz helyzetbe kerülhetnek, mivel legyen szó bármekkora összegről is, visszakapjuk, ha vagy nem kaptunk semmit, vagy nem megfelelő ellenszolgáltatást kapunk a pénzünkért, ugyanakkor a vevő számára ez a szolgáltatás ingyenes.

Akkor kérdés, hogy lehet egy ilyen rendszert üzemeltetni, tehát ki fizeti a „révészt”? A rendszer fenntartási díját az eladók fizetik meg. A díj tranzakciónként jellemzően 1,9-3,4% között mozog. Minél nagyobb forgalmat bonyolítanak le a kereskedők, annál kevesebb lesz a jutalék, amit fizetniük kell.

Folytathatnák a sort, de közel sem jutottunk a technikai, technológiai fejlődés végéhez. Tehát várjuk a következő lépéseket akár információs technológia, akár kommunikációs technológia, akár a gazdasági életet megkönnyítő, fellendítő újabb „bankolási” technikák irányába.

Vértes Edit

Tanúsított Logisztikai Szakértő

Felhasznált hivatkozások:

1. http://uw.hu/mi_fan_terem/papirpenzek_megjelenese.html - Letöltés ideje: 2017.08.06
2. https://www.isaca.hu/index.php/hirek/isaca-budapest-chapter/item/299-bitcoin-egy-digitalis-aranylaz-rovid-tortenete-es-tanulsagai - Letöltés ideje: 2017.08.06
3. https://bitbargain.co.uk/bitcoin-presentation/magyar.html - Letöltés ideje: 2017.08.06
4. http://m.portfolio.hu/vallalatok/it/ismerd_meg_a_vilag_ot_legnagyobb_kriptopenzet.247745.html- Letöltés ideje: 2017.08.06
5. Wikipedia - https://hu.wikipedia.org/wiki/ Központi_Elszámolóház_és_Értéktár_Rt. - Letöltés ideje: 2017.08.06

[1] Az ókorban a város lakói a föníciai nyelv helyi változatát, a pun nyelvet beszélték, és mint tudjuk a fizetőeszköz terén is úttörők voltak

[2] http://penzugy.uw.hu/mi_fan_terem/papirpenzek_megjelenese.html

[3] https://www.isaca.hu/index.php/hirek/isaca-budapest-chapter/item/299-bitcoin-egy-digitalis-aranylaz-rovid-tortenete-es-tanulsagai

[4] Tim Berners–Lee (1955, London -)

[5] https://bitbargain.co.uk/bitcoin-presentation/magyar.html

[6] https://www.isaca.hu/index.php/hirek/isaca-budapest-chapter/item/299-bitcoin-egy-digitalis-aranylaz-rovid-tortenete-es-tanulsagai

[7] http://felvidek.ma/2016/11/kriptovaluta-banyaszat-es-mas-huncutsagok/

[8] http://m.portfolio.hu/vallalatok/it/ismerd_meg_a_vilag_ot_legnagyobb_kriptopenzet.247745.html

[9] A KELER Központi Értéktár Zrt. (KELER Zrt.) egy zártkörűen működő részvénytársaság, a magyar pénz- és tőkepiaci infrastruktúra működésének kulcsfontosságú intézménye. A KELER Csoport végzi a tőzsdei forgalom, valamint a tőzsdén kívüli, OTC-piaci elszámolásokat, a Budapesti Értéktőzsde Zrt-vel közösen.