A Magyar Logisztikai Egyesület szakmai blogja

MLE

Dilemma, mivel fizessek? - 2. rész

2018. január 16. - Magyar Logisztikai Egyesület

Dilemma, mivel fizessek?

 

Az elsőt rész itt érhető el: http://mle-logisztika.blog.hu/2017/08/08/dilemma_mivel_fizessek_1_resz 

 

Pró és kontra a hagyományos vagy digitális fieztőeszközök használatával kapcsolatban

2. rész

A halandók számára az előző cikkben leírtak még mindig nem sokat mondtak. Fő probléma, hogy hogyan juthatok Bitcoin-hoz és azt mire költsem?

 

Egy kis pénzpiaci kitekintés

Azzal már egyet értettünk, hogy vannak államok, állami berendezkedések, szövetségek, ahol a gazdasági helyzet alakulásának megfelelően egy új pénznemet, egy új valutát hoznak létre.

Példánkhoz kívánkoznak bizonyos történelmi események is, így a második világháborút követő magyarországi inflációs hullám, ahol egyik percről a másikra olyan mértékben inflálódott az addig használt pengő, hogy vásárló érték híján csupán a nemesfémeket, használati eszközöket tudott a lakosság élelemre, szolgáltatásra váltani. A helyzet kikényszerítette az új fizető eszköz létrehozását, 1946.augusztus 1-gyel a mai is használ forintot vezették be. Kibocsátáskor még arany alapú pénz volt. 1 Ft = 0,0757575 gramm aranynak felelt meg.

Tehát úgy tűnik, csak elhatározás kérdése volt az új pénznem bevezetése.

De ne álljunk meg ennél, hogy jött létre az EURÓ?

„Az euró az EU közös gazdasági és monetáris politikájának (Európai Gazdasági és Monetáris Unió) fő eszköze. Bevezetésének gazdaságpolitikai célja az egységes piac működésének javítása, a négy szabadság érvényesítése, azaz az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának könnyebbé tétele. A bevezető tagállamok általános gazdasági fejlődésük egyik sarokkövének tekintik. A forgalom megkönnyítése, az árak összehasonlíthatóságának növelése, az átváltási költségek és az árfolyam-kockázatok megszüntetése révén elősegíti az EU belső piacának fejlődését. A különböző pénznemek eltűnésével alapja a tőkepiac integrációjának, s hatékonyan mérsékeli az európai gazdaságokra ható külső inflációs nyomást.”[1]

Valójában az EUR övezet tagállamai nem csak gazdasági, de monetáris előnyt is élveznek. Elgondolkodtató, hogy ki szeretne ennek az uniónak a részese lenni?

Mint látjuk a Brexit kapcsán bomlik az Unió. Az 1973-ban az EU elődjéhez az Európai Közösségekhez csatlakozott Egyesült Királyság, számos vezető politikusa a kilépést fontolgatta, mely a 2016. júniusi népszavazással eldőltnek látszik. Indokként többek között a „nagy befizető” státuszukkal járó hátrányokat említik.

Lehet stabil monetáris politikát folytatni ott, ahol a széthúzás van napirenden? Lehet, hogy az EURÓ is leáldozóban van? Erre csak a jövőben kaphatjuk meg a választ. Egy biztos, vannak államok, mint például a 2017-ben újra választott Angele Merkel vezette Németország, ahol a gazdaságot az EURÓ-ra alapozzák.

„A németek szempontjából alul értékelt euró valóban hátszelet ad a gazdaságuknak, jobban járnak a gyenge valutával, mint a legtöbb szomszédjuk, ám Merkelnek másra is gondolnia kell. Nevezetesen notóriusan takarékoskodó honfitársaira. Akiknek bankbetétjük van, azok átkozzák az ECB (Európai Központ Bank) nullakamat-politikáját.”[2]

Megfigyelhettünk más virtuális pénznemek létrejöttét is

Így a kistérségi önkormányzatok maguk is próbálkoznak egy-egy új „valutanem” bevezetésével, úgy mint a soproni Kékfrank[3], melyet a helyi vállalkozók támogatására hozott létre a helyi önkormányzat.

Kiket szolgál a Kékfrank?

A Kékfrank a helyben élő és valódi értéket teremtő többségért született, az ő kezükben forogva a helyi gazdaságot erősíti, miközben használóinak kedvezményt nyújt. A Szövetkezet a Kékfrank használatából fakadó eredményt a térség gazdasági és kulturális megerősítésére kívánja fordítani.

Miért jó a helyi vállalkozásoknak?

A tökét helyben tartja: mert csak náluk lehet felhasználni, elkölteni. Ezen keresztül növekszik forgalmuk és eredményük. Csak az erős helyi vállalkozásokon keresztül biztos a munkahely, a megélhetés. Ezért a kékfrank arra ösztönöz, hogy helyi termelőktől, szolgáltatóktól vásároljunk.

Miért jó a helyi munkavállalónak és az itt élő lakosságnak?

A helyi vállalkozások forgalmuk növelése és a Kékfrank elterjedése érdekében kedvezményt nyújtanak kékfrankkal történő fizetés esetén. Tehát többet ér a pénzünk kékfrankban, mint forintban. Megéri forintot kékfrankra váltani, ráadásul ez által a megélhetést biztosító helyi munkahelyek is stabilabbá válnak.

Hogyan kell használni a Kékfrankot?

Ugyanúgy működik, mint a forint és az euró, fém váltópénze a Ft és az euró érme. Fizetéskor úgy kell kezelni, mint a pénzt: vissza kell adni belőle, ami történhet Ft-ban, euróban és Kékfrankban is.

Pénzként használható a mintegy 700 soproni- és környéki elfogadóhelyen, üzletekben, szolgáltatásokért[4]

De nem árulok el titkokat, ha azt mondom, hogy az Erzsébet utalvány és minden olyan fizetőeszköz, mely nem a nemzeti valutával, hanem annak egy „virtuális” megjelenési formájával (utalvány[5], kupon, feltöltött helyi fogyasztói kártyák – üzemek/vállalkozások étkeztetésének a támogatására) próbálja a felhasználókat, jelen esetben a lakosságot többletbevételhez juttatni.

 

Bitcoin és egyéb kriptovaluták

„A kriptovaluta olyan digitális eszköz, mely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is.

A Bitcoin a legelső és legismertebb kriptovaluta, azóta számos kriptovaluta jelent meg a piacon. Ezeket gyakran altcoinoknak is nevezik, a Bitcoin+alternative szavak összekapcsolásának eredményeként.”[6]

Manapság őrületben tartja a világot a Bitcoin tőzsdei szárnyalása, az elmúlt időszakban 10 ezer dollár fölé emelkedett a virtuális deviza árfolyama a Coindesk weboldal adatai szerint.[7] A szárnyalásnak nincs vége, az árfolyam mintegy 63 százalékkal emelkedett az elmúlt hónapban, és több mint 900 %-kal az év eleje óta. 2017 év végén már volt egy korrekció, melynek során több mint 35%-ot zuhant az árfolyam. Az adatok elrémisztőek! Meddig szárnyalhat, és kik lesznek a nyertesei, illetve a vesztesei? Mint tudjuk ritkán van a pénzügyi világban a win-win formula.

Mi okozhatta a bitcoin szárnyalását?

„A bitcoin szárnyalásához az elmúlt hónapokban nagyban hozzájárult a derivatívák (származtatott tőzsdei termékek) legnagyobb tőzsdéjét működtető Chicago Mercantile Exchange-nek (CME Group) az a bejelentése, hogy beindítja a bitcoin határidős jegyzését.

A bitcoin árfolyamát erősítette pár hete az okostelefonokat kártyaelfogadó terminállá alakító megoldás gyártójának, a Square amerikai fizetési szolgáltatónak az a bejelentése is, hogy lehetővé tette ügyfeleinek bitcoin adását és vételét a Cash applikáción keresztül.

A virtuális fizetőeszköz árfolyamának szárnyalása félelmetes, az év elején még kevesebb mint 1000 dollár volt, míg mára több mint megtízszerezte értékét.

A teljes bitcoin állomány értéke így 167 milliárd dollár Az árat az is hajtja, hogy bitcoin érméből mindössze 21 millió létezik a világon, ebből jelenleg 16,7 millió darabot bányásztak ki. A limitált darabszám miatt egyesek szerint az árfolyam két éven belül elérheti a 40 ezret, míg mások szerint 100 ezer dollár sem kevés egy egységnyi kriptovalutáért.”[8]

Bitcoin bányászat

Egy új fogalommal is meg kell ismerkednünk. Eddig csak arról hallhattunk, hogy a Amerikában az aranyláz idején (XIX század – California – 1848-53[9]) emberek ezrei próbáltak meggazdagodni a kecsegtető aranybányászat reményében. De manapság ki sem kell mozdulni az otthonunkból ahhoz, hogy a „virtuális bányászattal” eredményt érjünk el.

A bitcoin „bányászat” a felkapott hírek alapján egyszerűnek tűnő feladat, de ha egy kicsit bele ássuk magunkat a technikai feltételekbe, nem is annyira könnyű és olcsó „hobby”.

Először is szükségünk van a technikai háttérre, ehhez először is szükséges egy kellően erős GPU-val (grafikai feldolgozó egységgel, vagyis grafikai-/videókártyával) ellátott asztali számítógép és egy bitcoin-tárca, melyet regisztrációval hozhatunk létre.

 

Saját bányászgépünk legyen vagy felhő alapú bányászattal próbálkozzunk?

Az utóbbi egyszerűbb megoldásnak tűnik. Ezt hívják cloud, azaz felhő alapú bányászatnak (cloud mining), amit a bányászattal foglalkozó cégek bérelhető (server) szolgáltatásként nyújtanak[10].

A szolgáltatási díjra vetített hozam kiugróan magas is lehet, mivel akár 9-10 hónap alatt megtérül a "befektetés," azaz a megvásárolt szolgáltatással azonos értékű bitcoinra teszünk szert, de vigyázzunk, mert ez is kockázatokkal jár!

A felhő alapú bányászatnak nagy előnye, hogy kis összeggel is elkezdhető, akár 20 USD-ral is kipróbálhatjuk, míg egy profi bányászgép felépítése akár 2-2,5 millió forinti is lehet, ami ráadásul havi szinten 30-40 ezer forint áramot is fogyaszt.

Lássuk saját tapasztalatunkat kicsiben

100 USD értékű szolgáltatási csomagot vásároltam, ami az elmúlt 12 nap alatt 0,00175959 bitcoin-t termelt, ami 2500 USD bitcoin árfolyammal számolva 4,4 USD-nak felel meg. Ha nem változik a bányászati hatékonyság akkor egy év alatt 0,54 BTC-t (bitcoin) kereshetnénk, ami 2500-as árfolyamon számolva 133 USD.

 

Számoljunk kicsit tovább

A múltban megfigyelhető volt a bitcoin árfolyamának dinamikus növekedése, ami az egyre növekvő kereslet és ismertség kapcsán vélelmezhetően tovább fog emelkedni. Éljünk azzal a feltételezéssel, hogy a bitcoin egy év múlva a dupláját fogja érni, így a 0,05352 bitcoin 5000 USD-os árfolyammal számolva 267 USD-t érhet (feltételezésünk szerint). Így a 100 USD értékben vásárolt szolgáltatásunk egy év alatt akár - fontos, hogy feltételezésekkel éltünk - 167 % hozamot hozhat.

Fontos kiemelni, hogy a coin bányászatnak, még ha felhő alapú is, komoly kockázatai vannak

-    a bányászatot működtető cég stabilitása (ezért érdemes az összegyűjtött bitcoin-okat havi rendszerességgel elutalni saját pénztárcánkba)

-    bitcoin bányászat nehézségi fokának, ezzel együtt hatékonyságának és profitabilitásának változása is komoly kockázat

Egy biztos, ha valaki szeretne bitcoin bányászattal foglalkozni, akkor akár 20 USD-ral is elkezdheti, nem kell beletanulni a gépüzemeltetésbe, összeszerelésbe és a kiugróan nagy villanyszámlát sem kell fizetni.

Visszatérve a pénztárcákra van amelyik kényelmesebb, van amelyik biztonságosabb, és kombinálni is lehet, sőt érdemes is ezeket ötvözni.

Gyors pénztárcát a www.blockchain.info weboldalon hozhatunk létre, e-mail címet se kell megadni, csupán regisztráció, belépés, kétfaktoros azonosítás beállításával (SMS vagy Google azonosítási alapon) már kész is a virtuális pénztárcánk, melyhez választható a privát kulcs exportálása, biztonságos tárolása a titkosított file-ban. Ebbe a pénztárcába bármely böngészőről be tudunk lépni, sőt, össze is kapcsolhatjuk a www.blockchain.info applikációval, ha Androidunk van. iPhone tulajdonosok számára a ”BreadWallet” alkalmazás ad megoldást.

Saját számítógépünkön is tárolhatjuk a „kibányászott” bitcoinokat, de ehhez egy szoftvert kell telepíteni, melynek a tárhely kapacitása meghaladja a 30 Gbyte-t is. Ez lelassítja a CPU-t és sok időbe telik, míg kapcsolódik a hálózathoz és észleli a küldött bitcoinokat. Ráadásul rendszeresen menteni kell a wallet.dat filet, amiben a bitcoin kulcsok vannak elhelyezve.

Azok, akik ezt a folyamatot profi módon szeretnék kezelni, ajánlatos egy úgynevezett Trezor-t beszerezni, melynek nem kevés a vételára, jelenleg kb. 120 dollárba kerül (kb.: 1 USD = 260 HUF, azaz meghaladja a 31 ezer Ft-ot), de ezzel a kulcstartó méretű kis eszközzel biztonságossá válik a bitcoinok költése és fogadása.

1_1.jpg

  1. ábra Bitcoin trezor képe (USB csatlakozású), Forrás: https://allthingsdecentral.com/collections/hardware-wallets/products/trezor

 

Hogyan tovább, ha van már tárcánk?

A bányászat az a folyamat, melynek során a gép számítókapacitását a bitcoin hálózat tranzakcióinak feldolgozására használjuk/alkalmazzuk. A gép ekkor nekilát az ehhez szükséges kriptográfiai feladatok[11] megoldásának, mely eredménye képen valamennyi bitcoint kapunk a jelzett pénztárcánkba a közösbe adott számítókapacitásért.

Eredetileg a ”bányászok” a gépük CPU-ját (központi egységét) használták, amíg rá nem jöttek, hogyan használhatják a GPU-ikat egy speciális szoftveres támogatással.

Az egyén mindig fél az új kihívásoktól/feladatoktól, így rövidesen létrejöttek/létrehozták a „bányász társulásokat” (pool-okat), melyek segítenek a jelenleg 25 bitcoint érő blokkok generálásában. A bányásztársulások megalakulásához hozzájárult a bitcoin-bányászat nehézsége, mely egyre jobban ellehetetlenítette az egyéni bányászatot, így csatlakozhattunk egy bányásztársuláshoz annak érdekében, hogy folyamatosan kaphassunk valamennyi fizetséget a „kitermelésért”. A sikeresen legenerált blokkért járó fizetséget annak arányában osztják szét a pool-ok tagjai között, hogy ki mennyi számítókapacitást adott a közösbe (ennek a kiszámítására többféle algoritmust is használnak).

Csatlakozás egy pool-hoz

Miután letöltöttük a bányászathoz szükséges programot, regisztrálunk egy bányásztársulás-nál, így létrehozzuk a saját felhasználói fiókunkat.

Sok bányásztársulás működik, de érdemes a nagyokhoz csatlakozni, ahol gyakrabban megkapjuk a várt fizetséget (pl.: Slush’s Pool-lal - Bitcoin.cz, DGM mining pools, PPLNS mining pools, PPLNS variant mining pools, stb.[12])

Az elmúlt időszakban a hardver környezet is átalakult, egyre nehezebb GPU-val bányászni. A GPU-kat folyamatos felváltják az FPGA-k (Field Programmable Gate Array - egy olyan félvezető eszköz, mely logikai blokkok segítségével programozhatók), vagy a legnagyobb előrelépést jelentő ASIC-ok (ami nem egyéb, mint bányászatra alkalmas gépek sokasága, pl.: egy Baikal Quad Cube 1200MHS ASIC crypto típusú gép, jelenlegi ára 1.150.000 Ft).

Bitcoin-bányászathoz nem csupán hardverre, hanem egy megfelelő szoftverre is szükségünk van, ilyen lehet a GUI Miner nevű program.

A GUI Miner egy kezdő szintű, kiválóan alkalmas bányászprogram, amely – sok más bányász-szoftverrel ellentétben – grafikus felhasználói felülettel (GUI – Graphic User Interface) is rendelkezik. A fejlettebb bányászprogramok jellemzően inkább parancssor-alapúak, több szakértelmet és tapasztalatot igényelnek.

Az utóbbi időben felkavarta a közvéleményt a TESLA elektromos autó bitcoin bányászathoz való kialakítása.

 2_1.jpg

 

  1. ábra Tesla Model S 75D, Forrás: https://elektromosautok.com/tesla/

 3.jpg

  1. ábra Tesla Model S 75D csomagtartójában elhelyezett bitcoin bányászásra alkalmas számítógép, Forrás: https://elektromosautok.com/tesla/

 

Már nem is csodálkozunk, hogy ki van a fejlesztés hátterében, Elon Musk a tudományos világ „fenegyereke”, aki a lehetetlent is kutatja, számtalan projekt atyja és finanszírozója, u.m. a Zip2, az X.com, a PayPal, a SpaceX, a Tesla Motors és a SolarCity vállalkozások.[13]

 

Mi generálta ezt a fejlesztést?

„A bányászathoz erős számítógépek kellenek, és persze rengeteg áram, főként ez utóbbi teszi igencsak költséges hobbyvá a bitcoin létrehozását, azért is igyekeznek a bányászok minden lehetséges legális és illegális módszerrel a nulla közelébe szorítani az áram árát, hogy minél hamarabb (vagy, hogy egyáltalán) megtérüljön a befektetésük. Természetesen az a legjobb, ha ingyen van az áram, ami azért elég ritka, de van rá példa, ott vannak például az elektromos autók töltési pontjai, ahol egyelőre sok helyen még mindig ingyenesen tölthetők az autók.”

Számítások szerint a bitcoint bányászók jelenleg a világ teljes energiaigényének 0,13 százalékát generálják, így a kriptopénz előállítása több áramot visz el, mint a világ 159 egyéni országának energiaigénye, többek közt Magyarországé.

A bitcoin-bányászatot és az elektromosautó-töltést kapcsolták össze Elen Musk munkatársai, hogy mi lenne, ha az ingyen árammal feltöltött Teslában elhelyezett számítógépekkel (serverekkel) gyakorlatilag ingyen bányásznának bitcoint.”[14]

Tehát, a bitcoin bányászat számos tudományos és technikai felfedezésnek ad teret, és ha bele gondolunk még közel sem tartunk a végénél.

 

Bitcoin felhasználása

A híradásokból sok mindent meg lehet tudni, azt is, hogy a jegybankárok jelentős része a buborékhatásnak tulajdonítja a bitcoin és más kriptovaluták sikerét, mégis úgy látják, igencsak oda kell figyelni az új megoldásokra. Már csak azért is, mert a teljes bankrendszer fölötti kontrollt is veszély fenyegeti.

Nem véletlen, hogy a bitcoin lázban tartja a világ vezető jegybankjait, hiszen a kriptovaluta a szabályozatlansága miatt az egész bankrendszerre hatással van.[15]

A bitcoin árfolyamának rohamos emelkedése (időszakos megtorpanás és visszaesés dacára), túlszárnyalta a 10 000 dolláros szintet. A bitcoin csaknem megduplázódott 2017 október eleje óta.

Ezekhez hozzájárult az elmúlt hónapokban a Chicago Mercantile Exchange (CME Group – derivatívák- származtatott tőzsdei termékek kereskedésének) bejelentése, hogy beindítja a bitcoin határidős jegyzését.

A szabályozást nehezíti, hogy a bitcoin nem áll egyetlen jegybank ellenőrzése alatt sem, a decentralizált szoftverrendszer nem manipulálható, ennek köszönhetően az éppen érvényes kereslet-kínálati viszonyok szerint kialakult árfolyamon bármilyen devizára átváltható.

De a bank szektor bizonytalanságát is mutatja, hogy a sok „szidás”, óvatos kijelentések mellett nem szeretnének kimaradni a feltörekvő és kialakulóban lévő új valutarendszer forgalmából.

Ezt jelzi a Tobam, egy francia eszközt kezelő cég, amely elsőként indította el (idén szeptemberre tervezett) 9 milliárd dollárnyi értékű bitcoinhoz kötött befektetési alapját. Az alternatív befektetési alap lehetővé teszi az intézményi befektetőknek, hogy növeljék a bitcoinban lévő kitettségeiket.[16]

Ma már ingatlanokat is lehet bitcoin-ért vásárolni, például egy hazai informatikai vállalat 15 bitcoinért kínál eladásra egy zuglói ingatlant.[17]

Magyarországon már 50 helyen lehet fizetni bitcoinnal, sőt ATM automatákat is üzembe helyeztek, az elsőt egy Anker közben található szórakozó helyen (a belvárosi Anker Klubban). A befizetett forint egy angol váltószámlán keresztül válik bitcoinná (a folyamat jogi, adózási és fogyasztóvédelmi szempontoknak is megfelel).

 

 4_1.jpg

  1. ábra Bitcoin-hoz tervezett ATM automata, Forrás: https://itcafe.hu/hir/bitcoin_atm_anker.html,

Forrás: IT café 2014.08.26.

 

Az elmúlt egy évben a világon 697-ről 1417-re ugrott a bitcoinos ATM-ek száma, nemrég pedig Ukrajna is bejelentette, hogy az év végéig 150 új ATM-et helyez forgalomba, Magyarországon azonban mindössze még csak egy található.[18]

A különböző digitális valutákra lebontva a 1417 bitcoin-ATM közül 228-ban van lehetőség Litecoin, 40-ben Ether, 56-ban Dash, 4-ben pedig Dogecoin vásárlására is.

 

Hogyan juthatunk még a kriptovalutához?

Az előbbiek során megismerhettük a számítástechnikai guruk és követőik gyakorlatát, hogy milyen technikai eszközökkel és hogyan juthatnak hozzá a világszerte elterjedt „virtuális” valutákhoz bitcoin-tól kezdve a Dash (Darkcoin, Xcoin), Litecoin, Ripple, Ethereum, Zcash, BVOL, BID, ASK, és még sorolhatnánk annak számtalan más megjelenési formáját.

Az cikksorozat (reméljük a téma add még alkalmat a folytatáshoz), első részében a kriptovaluta kialakulásához a klasszikus árucsere forgalom példáját hoztam. Ebből adódik a logikus válasz, hogy azok, akik nem rendelkeznek azokkal az eszköz rendszerekkel, melyek lehetővé teszik, hogy saját magunknak „bányásszák ki” a kívánt bitcoint vagy más kriptovalutát, azok is hozzá juthassanak ehhez a terjedő fizetőeszközhöz.

Nos a lehetőségeink és azok korlátjai:

  1. Forintért vásárlunk kriptovalutát

Előny:     nem kell magas befektetés a várható hozamhoz, csak figyelni kell a tőzsdét, és időben eladni a tárolt bitcoint, mikor magas az árfolyama. Visszaszámolva magasabb kamatot érünk el ezzel, mintha kötvénybe, vagy más banki termékbe helyeznénk a forintunkat

Hátrány: Ki vagyunk téve a hektikusan változó kriptovaluta tőzsdéinek. Nincs beavatkozási lehetőségünk, rossz befektetés esetén elveszthetjük a pénzünket (bár az utóbbi időben ez a banki befektetésekre is érvényes).

  1. Terméket vagy szolgáltatást adunk kriptovalutáért

Mint a fentiekben már olvashattuk, egy zuglói ingatlan értékesítése során nem forintot, hanem bitcoint kértek.

De ha rendelkezem olyan kiadó lakással, ingatlannal, melyért forint helyett bitcoint fogok kérni, akkor az így szerzett kriptovalutát egy virtuális pénztárcában őrzőm addig, amíg nem jön, akár egy tőzsdei ajánlat, ahova szívesen befektetném a megszerzett valutát, vagy szolgáltatás, amit szívesen igénybe vennék.

Előny:     Nincs rajta az ingatlan-értékesítésre/bérbeadásra vonatkozó pénzügyi/jogszabályi kötelezettség, nem fizetünk utána adót (ezt bizton nem állíthatom, az adóhatóság erre is előbb vagy utóbb kitalálja a jogszabályt).

Hátrány: Mi garantálja, hogy jól becsültük meg az értékesítési/kiadási árat?

 

Mire költhetjük a megszerzett kriptovalutát

A vásárolt vagy árucsere aukciókon megszerzett kriptovalutát ma már a világon számtalan elfogadóhelyen el tudjuk költeni, így például akár ingatlant is vásárolhatunk, vagy szolgáltatást vehetünk rajta, mint például egy utazást vagy nyaralást.

„Magyarországon is kezd egyre népszerűbbé válni ez az új fizetési rendszer és fizetőeszköz. Egy éve még alig találhattunk Magyarországon egy-két üzletet, ahol bitcoinnal tudtunk fizetni. Jelenleg már 30-nál is több különféle vállalkozás található Magyarországon, ahol bitcoinnal is lehet vásárolni és itt is szinte napról-napra növekszik a bitcoin elfogadóhelyek száma[19].” – jelent meg a hír 2014-ben. Azóta még magasabb az elfogadóhelyek száma, főleg a külföldi turisták próbálnak árut és szolgáltatást kapni a „valutájukért”.

A magyar kereskedelem, szolgáltatás javításának érdekében megalakult a „Magyar Bitcoin Egyesületet”, melyet 2015-ben vettek nyilvántartásba. Céljuk a Bitcoin üzleti- és magáncélú felhasználási lehetőségeinek elősegítése.

 

Kína félelme

A három legnagyobb kínai bitcoin tőzsde, a OKCoin, BTC China és a Huobi üzemeltetői azt mondták, eddig még nem kaptak hivatalos értesítést arról, hogy be kell zárniuk a boltot, de egyre több hangot lehet hallani arról, hogy a kínai vezetés megunta, hogy nem tudnak befolyással lenni a legnagyobb forgalmat bonyolító valutákra. Mivel az egész globális kriptovaluta-biznisznek és a 150 milliárd dolláros bitcoin piacnak Kínában zajlik a bitcoin kereskedelem 23 százaléka, és itt van a világ legtöbb bitcoin bányája is. Kínában az elmúlt időben eléggé elszabadult a bitcoin piac, egyre többen kereskedtek a virtuális pénzzel az ország három nagy bitcoin tőzsdéjén.

Aggasztó tünetek:

  • a kínai jegybank nagyon tart attól, hogy egyszer csak kipukkad a bitcoin-lufi, és magával viszi több millió kínai kisbefektető pénzét, ami bedöntheti a kínai gazdaságot,
  • rengetegen kezdtek bitcoin kibocsátásokkal pénzt gyűjteni a piacon, többek között egy csomó nyerészkedő és csaló, akiktől az állam meg akarná védeni a kisbefektetőket,
  • a bitcoin a pénzmosók és terroristák kedvenc új valutájává is kezd válni, így szinte minden állam szabályozni szeretné a világon.

 

A téma számtalan gondolatot ébreszt a szerzőben és vélhetően a cikk olvasójában egyaránt, ezért a témát nem szívesen zárom le. A kriptovaluta szárnyalása még közel sem ért véget, így a jövőben még várható sok olyan hír, ami a nemzeti valutához való igazításról szól, és így idővel az államilag elfogadott valuták sorába emelheti a bitcoint és társait.

 

Vértes Edit

Tanúsított Logisztikai Szakértő

 

[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3

[2] http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/merkel_beinditotta_ravasz_tervet.638587.html

[3] A Kékfrank: Sopron és vonzáskörzete, a határokon átnyúló összefüggő járások gazdaságának

élénkítésére bevezetett pénzhelyettesítő utalvány (helyi pénz).

[4] http://www.kekfrank.hu/gyik.php - Letöltés: 2017.08.13

[5] „Az utalványok nem pénzeszköznek, hanem sajátos pénzhelyettesítő fizetési eszköznek tekintendők” - Umenhoffer Ferenc 2015. 11. 24. – www.ado.hu

[6] https://hu.wikipedia.org/wiki/Kriptovaluta -Letöltés: 2017.12.28.

[7] Portfolió – 2017.11.29.

[8] http://www.origo.hu/gazdasag/20171129 - Letöltés: 2017.12.28.

[9] a klondikei aranyláz későbbre datálódik, 1897-ben tört ki az alaszkai határ mellett, a kanadai Yukon területen fekvő Dawson City városának közelében

[10] www.coinbroker.hu

[11] „A hash-arány a bitcoinhálózat számítási sebességének mérési egysége. A hardverednek nincs más feladata, mint kriptográfiai feladatokat megoldani, azaz hasheket számolni, lehetőleg minél gyorsabban. A hash-arányt megahash/másodperc (MH/sec), gigahash/másodperc (GH/sec) vagy terahash/másodperc (TH/sec) mérőszámmal szokás megadni. Minél magasabb a hash-arány, annál valószínűbb, hogy sikerül legenerálnod egy (jelenleg 12.5 bitcoint érő) blokkot.” - http://www.bitcoinbazis.hu/bitcoin-banyaszgep-telepitese/ - Letöltés: 2017.12.31.

[12] BTC Mining Pools List - December 13, 2017 – Letöltés: 2017.12.28.

[13] Wikipedia, Letöltés: 2017.12.28

[14] http://www.portfolio.hu/vallalatok/teljes-az-orulet-mar-teslaval-banyasszak-a-bitcoint, Letöltés: 2017.12.28.

[15] Business Insider

[16] Exposure - A devizakereskedelemben a „devizaárfolyam” mozgása miatti potenciális nyereség vagy veszteség

[17] https://mno.hu/gazdasag/mar-budapesti-lakast-is-lehet-venni-bitcoinert, Letöltés: 2017.12.28.

[18] Portfolio.hu

[19] www.bitcoin.hu – 2014.06.11

A bejegyzés trackback címe:

https://mle-logisztika.blog.hu/api/trackback/id/tr3613580039

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása