OPTIMALIZÁLÁS FELSŐFOKON (http://biztonsagpiac.hu/)
Globalizálódó gyártás, e-kereskedelem, internetes információcsere, online üzletkötés és megrendelés, szaporodó webáruházak, egyedi kiszállítás – gyorsan változó világunk markáns jellemzői. A termékek és készáruk optimális sebességű, ugyanakkor költséghatékony mozgatásának szervezése és irányítása a folyamat legfontosabb elemévé emelték a logisztikát.
Ebben az ágazatban azonban nem elég követni a trendeket – azok a szereplők, akik nem képesek a folyamatos megújulásra és fejlődésre, gyorsan lemaradhatnak a versenytársak mögött. A korszerű logisztikát éppen a gyors problémakezelés, az állandó megújulás jellemzi leginkább, s talán ezek emelik tudományos szintre ezt a sajátos szolgáltatási ágazatot. Mindezt dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke fogalmazta meg, akivel az ágazat helyzetértékelése után a fejlődési lehetőségeket és irányokat is sorra vettük.
– Hogyan értékeli a 2016-os évet? Melyek a legjelentősebb eredmények a hazai logisztikában? Van fejlődés?
– A logisztikai szolgáltatók számára a mögöttünk lévő esztendő a felzárkózás, erőgyűjtés éve volt. Ha a külföldi cégek magyarországi jelenlétét elemezzük, akkor azt láthatjuk, hogy nem érkezett a hazai piacra globális méretű új szereplő, a már jelen lévők azonban kis léptékben fejlesztettek, ami 50-250 fős létszámbővülést jelentett cégenként. Ezeket a fejlesztéseket elsősorban az autóipar, az elektronika és az e-kereskedelem forgalmának növekedése generálta.
– Mondana példákat?
– A teljesség igénye nélkül említeném például Békéscsabát, ahol felépült az M-FlexiLog csomagolóanyag-gyára és logisztikai központja, Dunakeszin a kínai LED-lámpa gyártó INESA kft. alakította ki európai kereskedelmi központját, a vecsési Airport City Logisztikai központban pedig egy amerikai központú futárszolgáltató cég találta meg ideális telephelyét. Hegyeshalomban a Fiege és az indiai tulajdonú SMR Hungary kft. terjeszkedett tovább, a gyáli logisztikai központban a veszélyes áruk, prémium élelmiszerek és italok disztribúciójára szakosodott ADR Logistics kft. is bővített. Az említettek miatt a logisztikai ingatlanfejlesztők jó évet zártak, például a Cushman & Wakefield, a Prologis, a Goodman és a CPI Hungary a BTS – azaz: build to suit, magyarul: személyre szabott – bővítéseik mellett a spekulatív fejlesztései is bejöttek, és a bérleti díjak is enyhén növekedtek.
– A magyar cégek is fejlesztettek?
– A hazai tulajdonú társaságok esetében is bővülés volt tapasztalható, ami esetükben 5-6 ezer négyzetméternyi logisztikai központ bővítést, és cégenként 15-30 új munkatárs felvételét jelentette. Itt is a teljesség igénye nélkül mondanék példákat: Polgáron az InfoGroup fejlesztett az indiai SONA BLW Hungary kft. számára, a Trans-Sped saját fejlesztést hajtott végre Tatabányán, a Bábolna Sped kft. pedig önerős logisztikai fejlesztésének második ütemét fejezte be 2016 végén. Nem új fejlesztés, hanem új lehetőség Záhony térségének, hogy a település II. típusú vámszabadterületi engedélyt kapott, ezzel is elősegítve a jelenleg egyébként stagnáló logisztikai térségbe betelepülni szándékozók vállalkozási kedvét. 2017-ben ugyanennek a „megfontolt növekedési lendületnek” folytatása várható.
– Melyek a legjellemzőbb különbségek a hazai és a nemzetközi szállítmányozás előírásaiban, szabályozásában, gyakorlatában?
– A globális útvonalakon hat-nyolcezer, az európai területen két-háromezer kilométeres ellátási láncokkal számolhatunk. Ebből a Magyarországon áthaladó szállítmányok esetében közúton maximálisan 350, vasúton pedig mintegy 450 kilométert kell figyelembe venni, ezt a távolságot kell beárazni és adminisztrálni. Ebben a munkában a SOLAS egyezmény 2016. februártól érvényes legújabb szabályozása jelent többlet-adminisztrációt és felelősséget a feladó és fogadó részére. A SOLAS elnevezésű nemzetközi megállapodás – ami Safety of Life at Sea szavakból képzett betűszó – a magyar gyakorlatban „Életbiztonság a tengeren” kifejezésként honosodott meg. Ez az intézkedés a migrációs válság következtében kialakult terrorveszély csökkentését, megelőzősét szolgálja. A Magyarországra érkező, és innen induló szállítmányok esetén az EKÁER – az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer – korábbi bevezetése okoz többlet adminisztrációt, bár a fokozatos könnyítések, és az engedélyezett gazdálkodó státusszal rendelkező vállalatok számára lehetséges egyszerűsített bejelentés már elviselhető terhet jelent.
– Ha a nemzetközi normákat nézzük, hova, és hogyan kellene felzárkóznia a hazai logisztikai ágazatnak, hogy európai szinten is versenyképes legyen?
– A hazai logisztikai ágazat jelenleg is versenyképes európai mércével mérve. A logisztikai központok és a járműparkok korszerűek, az informatikai eszközök és a programok ugyanolyanok, mint a világon bárhol. A dolgozók, a vezetők és a fejlesztők szaktudása európai színvonalú, ezért is dolgozhat oly sok szakember külföldön. Magyarországon – a hazai tulajdonú cégek mellett – legalább negyven multi, és több száz külföldi vállalat fejleszt, gyárt, kereskedik, nekik nyújtanak minőségi szolgáltatásokat a magyar logisztikai ágazat szereplői. A vállalatok versenyképességén azonban javítana, ha az állami elvonások más struktúrában jelennének meg, és a munkabérek terhei csökkennének. Erre 2017 elején történtek intézkedések a minimálbér növelésével és a béreket terhelő járulék csökkentésével. Nagyban segítenék azonban a versenyképesség növekedését, ha a szakmai továbbképzések és átképzések ÁFA-mentesek lehetnének.
– Milyen hagyományos, vagy új kihívásokkal kell szembenézni itthon, és a határokon túlra induló szállítmányozás esetén?
– Véleményem szerint nagyobb veszély a hazai fuvarozó vállalatokra leselkedik, és ez két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy a fejlett európai országok egyre erőteljesebb piacvédelmi intézkedéseket vezetnek be a saját fuvarozóik érdekében, ezért például Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Olaszországban helyi minimálbér előírásával, és egyéb adminisztrációs szigorításokkal lehetetlenítik el a nem honos fuvarozókat, és ezek megtartását szigorúan ellenőrzik, megszegésüket keményen szankcionálják. A másik ok, hogy a nemzetközi fuvarozási engedélyek (CEMT) elosztásának a jelenlegi szabályozása nem szolgálja a magyar érdekeket sem, s az elosztás újraszabályozásának, liberalizálásának terve megvalósulás esetén ki fogja szorítani a magyarországi fuvarozókat ez európai piacról. Ebben a kiemelt ügyben a kormánynak van joga és lehetősége – véleményem szerint kötelessége is – tárgyalni a Közlekedési Miniszterek Tanácsában. Tovább rontja a jelenlegi helyzetet, hogy a CEMT engedélyeket egyes külföldi országokban hamisítják, és ezekkel a hamis engedélyekkel visznek el jelentős munkákat a magyar fuvarozók elől. Fontos tudni, hogy az így elszenvedett anyagi kár nagysága több tízmilliárd forint, nem is szólva az erkölcsi károkról.
– A menekültek és migránsok esetenként agresszív fellépése komoly veszélyt jelent a nemzetközi fuvarozás résztvevőinek. Milyen intézkedésekkel, elméleti vagy gyakorlati felkészítéssel tudja segíteni az Magyar Logisztikai Egyesület az érintetteket?
– A Magyar Logisztikai Egyesület munkájában kiemelt hangsúlyt fektet az ellátási láncok biztonságának növelésére irányuló tevékenységekre. Ebbe természetesen beletartozik a menekültekkel és a migrációval összefüggő problémák vizsgálata, elemzések, javaslatok és ajánlások késztése. A követendő gyakorlatokat általában olyan rendezvényeken szoktuk bemutatni, amelyeken biztonsági szakértők, és a logisztikai vállalatok vezetői, szakemberei találkoznak. A legfontosabb visszatérő témák a fuvarozási okmányok hamisítása elleni védekezés, az informatikai és fizikai biztonság, a nyomon követés, a megelőzés, valamint a humán biztonság problémás területei, illetve a biztonság oktatása a személy és vagyonőröktől kezdve a szakmérnökökig. Rendezvényeinken az előadásokat teljes terjedelemben rögzítjük. Az MLE egyik küldetése a logisztika társadalmasítása, ennek köszönhető, hogy az MLE TV youtube csatornán hozzáférési korlátozás nélkül mindenki megtekintheti a szakelőadásokat.
– Mik az MLE legfontosabb tervei, fejlesztési elképzelései 2017-ben?
– Az MLE elnökségének döntése értelmében ebben az évben is fókuszban tartjuk az ellátási lánc biztonságának kérdéskörét, emellett a környezettudatos ellátási láncok és a versenyképesség, valamint az Ipar 4.0-IoT ellátási láncokra kiterjedő hatását. Ezekben a témákban szervezünk rendezvényeket, és az együttműködő szervezetekkel részt veszünk hazai és külföldi programokban, pályázatokon is. Továbbra is fontos területünk a felnőttképzés, a továbbképzés, melyben a logisztikai biztonság oktatása is szerepet kap ebben az évben.
Budapest 2017. február - Biztonságpiac évkönyv --- http://biztonsagpiac.hu/
