A Magyar Logisztikai Egyesület szakmai blogja

MIÉRT PUBLIKÁLUNK? MIT ÉR A PUBLIKÁCIÓ?

2018. február 23. - Magyar Logisztikai Egyesület

Dr. Gyenge Balázs Ph.D

Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet, Tevékenység menedzsment és Logisztika Tanszék, Gödöllő

bgyenge@interm.gtk.gau.hu

 

Abstract:

Manapság a tudományos világban mindenki publikál. A tudomány művelői számára a publikáció kötelesség és az előre haladásnak is egyfajta mérője, mércéje. Publikálunk, mert muszáj, de vajon tudjuk-e valójában, hogy miért publikálunk? Vajon nem silányítjuk-e el közben a publikáció valódi értelmét. Amikor publikálunk vajon csak utánozzuk-e a nagyokat, ahogy azt láttuk Newtonnál, Einsteinnél, vagy egy-egy rangos folyóirat példájának esetében az általunk referenciának tekintett professzorokat? Történetesen ezzel mi is „nagyok” leszünk
– még ha a téma más is – vagy nem?   

Attól jó-e egy publikáció, ha megfelel a precízen kidolgozott formai és tartalmi követelményeknek, vagy attól jó, ha jó a mondanivalója? Vajon a közönség igénye a fontosabb mérce, vagy a tudományosság magasan szántó elvei? Számtalan gyötrő kérdés fogalmazódott meg bennem, amikor egy dinamikusan fejlődő, de jelenleg még kicsi, ám „trendi” folyóirat a Logisztikai Trendek és Legjobb Gyakorlatok főszerkesztője lettem. Igen hamar rá kellett jönnöm, hogy ezek a kérdések nem csak engem érdekelnek, nem csak szerkesztő társaimat, hanem olyan általános dilemmák is egyben, melyek az aktuális tudományos világ és főként a tudományos vezetés elitjének a pillanatnyi hozzáállását is tükrözik, miközben a tudomány fejlődési potenciálját is jó néhány évre meghatározzák. Ebben a rövid glosszában ezekre a kérdésekre keresem a választ.

 

Kulcsszavak:

publikáció, közlés, érték szemlélet

 

  1. A PUBLIKÁCIÓ FOGALMA

 

1.1. Problémafelvetés és bevezetés

Mindenekelőtt érdemes a publikáció szó jelentésének kitisztításával kezdeni. A publikáció szó eredete a latin: publicare (közhírré tenni)  szóból származik a „-ció” főnév képző segítségével. Jelentése tehát: közzététel, kihirdetés, nyilvánosságra hozás, ami azt is jelenti, hogy a publikálás után bárki szabadon hozzáférhet az ilyen természetű információhoz. Titkos, vagy nem elérhető publikáció példának okáért oximoron és, mint olyan nem is létezhet. Figyelembe véve a kommunikáció íratlan és írott szabályait a publikáció és a publikálás jelentésének fontos eleme, hogy szorosan kötődik a publikáló személyhez, és/vagy intézményhez, illetve annak szándékaihoz. Ilyen formán a publikáció személyhez kötődik és fontos mondanivalója van, tehát közlés.

Amennyiben egy publikáció kötött vagy szabad publikációs formában jelenik meg, úgy arról beszélünk, hogy a közlés mennyire szabályozott. Jó, ha tudjuk, hogy ha publikációs formák erősen korlátozva vannak, akkor cenzúráról beszélünk, ami egy másik fontos fogalom a témával kapcsolatban. Anélkül, hogy mélyebben belemennénk a cenzúra témakörébe, látható hogy a cenzúra, minden korszak sajátos negatív ideálja a szabadságról, a szólásról és a gondolkodás szabadságáról, a fejlődés gátja, vagy éppen mozgató rúgója. Értelemszerű, hogy mindenkor szükség van szabadságra, de ugyanakkor némi korlátra is, hiszen a korlátlan szabadság anarchiát szül, a túl sok korlát viszont börtönt jelent és gátja minden fejlődésnek, kreativitásnak. Az egyensúly megtalálása nem csak a szerkesztők zöld szemű szörnye, hanem az egyes korszakok szellemi áramlatának és a társadalom fejlettségének is hű lenyomata.

A közlés természete az ember és bármely lény (különösen, ha tudattal bír) lényegi fundamentuma, bármilyen cél elérésének alapja és eszköze, minden dolgok közös nevezője, amely már eleve kódolja, hogy mit is akarunk valójában. Lássuk, hogyan vélekedik a közlésről Szókratész. Jól ismert Szókratész hármas szűrője a közlésről, ami egy anekdotában híresült el. Mielőtt megszólalunk vagy közlünk mindig tegyük fel az alábbi három kérdést:

  1. Mielőtt elmondanád, amit szeretnél, tedd fel a kérdést! Amit mondasz az az Igazság? Teljes mértékben igaz és megbizonyosodtunk benne, hogy minden tekintetben igaz? Ez az un. Igazság szűrő.
  2. Mielőtt elmondanád, amit szeretnél, tedd fel a második kérdést! Amit mondani készülsz az dolog? Akiről és amiről állítasz valamit, az jó dolog? Ez a jóság szűrő. Ha nem jó, akkor még a harmadik szűrő igaz lehet.
  3. Mielőtt elmondanád, amit szeretnél, tedd fel a harmadik kérdést! Amit mondani készülsz az hasznos számomra (...kérdezi az, akit megszólítasz)? Ez a hasznosság szűrő.

 

Szókratész a következőket mondja a közlésről: „Ha az, amit mondani szeretnél, se nem biztos, hogy igaz, se nem jó dolog, és még nem is hasznos, akkor miért mondanád el egyáltalán?” Vagyis ebben az esetben egyáltalában semmi értelme a közlésnek, vagy a publikációnak. Gondolkozzunk el ezen egy cseppet és hasonlítsuk a mai kor média zűrzavarához. Azok a közlések, amelyek nem adnak hozzá értéket a tudomány vagy a társadalom számára, azok haszontalanok, fölöslegesek és a legtöbb esetben hamisak is, hiszen a szándékuk is megkérdőjelezhető.

A publikáció második jelentése a kiadvány maga, ami egy elérhető dokumentum, függetlenül attól, hogy az milyen formában jelenik meg. Ha a 21. századról beszélünk és miért ne beszélnénk arról, hiszen abban élünk, akkor a publikáció, mint olyan nem szorítkozhat a folyóiratokra, vagy könyvekre. Eljött az idő arra, hogy az elektronikus szakirodalmat is egyenlő rangban kezeljük, vagy a nyomtatott médiát elektronikus úton is elérhetővé tegyük, ugyanis ez az egyetlen olyan technika, ami bizonyította a túlélést és a szinte korlátlan elérhetőséget. Ezért olyan nagy jelentőségű a DOI szám, ami egy jól érzékelhető, de még mindig óvatos kísérlet, a jövő felé tett lépések között. Nem csak a Gutemberg világnak van vége, de egyúttal a bennfentes tudománynak is, ami a történelemben olyan sokáig a kiválasztott kevesek privilégiuma volt. Ez a felvetés elvezet minket a publikáció harmadik jelentéséhez, mely számunkra nagyon fontos.

A publikáció harmadik jelentése egy olyan cselekmény, amely tudományos mű megjelentetését foglalja magába, ami megfelel a tudományosság kritériumainak és eredményeivel hozzájárul a tudomány fejlődéséhez. A mai világban sokan hajlamosak elfelejteni, hogy a tudományosságnak vannak alapelvei tudományos katasztereken és a kiadók által kívánatosnak tartott tartalmi előírásokon túl is! Úgy is mondhatnánk, hogy annyi a kívánalom és a kritérium, hogy az alapelvek háttérbe kerültek, amit én nagyon sajnálok, mert a példának okáért vannak olyan elvek, amik több ezer éve mit sem változtak és még ma is megállják a helyüket.

A görög kritikai gondolkodásnak köszönhetjük például azt a hozzáállást a dolgokhoz, hogy az alábbi két kérdést mindig fel kell tenni Maróth M. (2004):

  1. Mi az oka annak, amit érzékelünk, vagy tapasztalunk vagy gondolunk?
  2. Mi a bizonyítéka ezen okok fennállásának? Hogyan tudjuk azt bizonyítani?

 

 

Ez a tudományos hozzáállás mind a mai napig fennmaradt és gondolkodók sokaságát indította a mind teljesebb megismerés felé. A görögöknek köszönhetjük az első ok-okozati rendszerek meghatározását, a bizonyítást magát, a szillogizmust, az empíriát az axiómákban való gondolkodást, de még az egzakt és elvont gondolkodás művészetét is.

 

1.2. MÓDSZER

A továbbiakban a kritikai szövegelemzést és szakirodalmi forrás feltárást alkalmazom a mondanivalóm kifejtésére, melyben megvizsgálom és felsorakoztatom azokat a kulcstényezőket, amelyeket érdemesnek tartok figyelembe venni. 

 

  1. A PUBLIKÁCIÓ ÉS A TUDOMÁNYOSSÁG KAPCSOLATA

 

2.1. ELEMZÉS

A modern korban a tudományt úgy értelmezzük, mint olyan használható, rendszerezett, ismeretek (gondolatok) tárházát, mely túllép a tapasztatok szintjén, lényegi megértést mutat, például a dedukció útján, újra és újra igazolható, igazolt törvényszerűségekre épít, melyek összefüggő tudományos elméletekké álnak össze, melyek alkalmasak jelenségek pontos, objektív, egyetemleges leírására, vagy bekövetkezésük megjósolására. Ezen túlmenően használatos módszerei alkalmasak új elképzelések felállítására és igazolására, anélkül, hogy félrevezető következtetéseket tehetnénk, vagy tehetnénk. Összefüggő egymásból következő ismeretek, illetőleg igazságok rendszere, mely nem puszta elmélet. Ez utóbbiban, vagyis az elméletekben feltételezések is vannak (még akkor is, ha tudományos elméletről van szó). Természetesen igaz, hogy bizonyos szinten, szinte minden tudományban van elmélet is, mely még nem teljesen igazolt, és jelen formájában csak feltételezett, ám ezen mértékének és szintjének meghatározása elsőrangú kritérium atekintetben, hogy ki mennyire tudományos vagy sem. Amennyiben több a feltételezés, mint a tény (igazság), úgy nem beszélhetünk tudományról és fordítva is igaz, hogy csak akkor beszélhetünk tudományról, ha tudatosan törekszünk a feltételezések kiszűrésére. Ez az 1. számú kritérium.

A görögökhöz hasonlóan a tudomány a mai napig megőrizte a kritikai megközelítési módját, melyet gyakran konzervativizmusnak titulálnak és azzal a mentalitással azonosíthatjuk, hogy a szkepticizmus a bizonyosság hiányának kinyilvánítása. Mindezek alapján 2. számú kritérium a bizonyítás szükségessége és a kritikai hozzáállás. Sok vélemény szerint a tudományos kutatás, mindig az ismeretek meglévő rendszeréhez kapcsolódó tevékenység (lásd: Gőcze I. 2011), ám néha az is lehetséges, hogy a meglévő ismeretek cáfolatául szolgál. Ilyen esetekben a tudománynak és a publikáció személyének igen nehéz dolga van, a már említett konzervativizmus miatt, sőt a tudomány ezen okból, akár éveken át tévutakon is járhat. (Ennek számos történelmi példáját hozhatjuk fel, a világ minden pontjáról és a legnevesebb műhelyekből is. pl.: „Már pedig levegőnél nehezebb tárgy nem repülhet!” vagy Galilei híres mondata: „És mégis mozog (a Föld)”.)

A 3. kritérium az összehasonlítás és összekapcsolás képessége, mely természetesen szintén feltételezi a szétválasztás képességét, analízis és szintézis formájában. Nem tisztem olyan állítást tenni, hogy melyik fontosabb, vagy magasabb rendű, ám megjegyzem, hogy a megismerés folyamatának van egy jellegzetes dialektikus természete. A megismerés első lépésként hasonlóságokat észlelünk, alacsony tudatossági szinten pl.: A azonos B-vel, vagy A hasonlít B-re. (gondoljunk a kisgyermekre, amikor felismer, azaz azonosít jelenségeket).
A megismerés vélhetően magasabb szintje a különbség tétel, mely rávilágít az apróbb, ugyanakkor lényegi különbségekre. (lásd: nagyobb gyerekek, és sajnos ide tartozik a „rasszizmus” is) A következő gondolkodási magasság lehet az analógia, mely egymástól nagyon különböző dolgok közötti hasonlóságok felfedezésére és megértésére irányul és így tovább.

  1. Kritériumnak tekintem azt a tényt, hogy minden törekvésünk ellenére a tudomány, nehezen vagy nem választható el a kulturális közegtől, ami által a tudomány is egyfajta különálló kultúra és ennek megfelelően alkalmazza is az aktuális tudományos kultúra normáit, erkölcseit és etikáit. Alapvetően a két minőségi kategória között ott húzható meg a határ, hogy míg a norma és az erkölcs egyfajta közmegegyezés a megfelelőségről, addig az etika belső mércéjű és indíttatású. Szerencsés esetben a kettő együtt jár, és hozzájárul a tudomány pártatlanságához.
  2. Kritérium a tudományos módszertan, azaz a mindenkori tudományos közösség által elfogadott és használt módszerek tárháza, melynek alkalmazása nem csak azért fontos, mert tradíciók alapján ezeket használjuk és hasonlítani akarunk a már említett elődökhöz, hanem azért is, mert ezek helyes alkalmazás esetén biztosítják, vagy feltételezhetően jobban biztosítják a például görögök által kifejlesztett szillogizmusokat, megakadályozzák a nyilvánvaló tévedéseket, téves értelmezéseket, ami a tudomány és az áltudomány művelésében egyfajta „demarkációs kritérium” (lásd még: Ropolyi L. – Szegedi P. 2018) másrészről elfogadható alap, egyfajta posztulátum más kutatók számára. Míg a „para”-tudományok a bizonyítottság hiányát, és a jelenségek kismértékű ismertségét jelentik, addig a módszerek hiánya, a tudománytalanságot (áltudományt) jellemzi. Mindazonáltal a speciális és általános módszerek használata az adott helyen, időben, tudományterületen és vizsgálati szinten a tervszerűen végzett és az adott vonatkozásban rendelkezésre álló, eddigi tudományos ismereteken alapuló emberi tevékenység, melynek célja a meglévő ismeretet, kiegészítő, általánosító vagy helyettesítő ismeret nyújtása (Paczolay, 1970 in Gőcze I. 2011), és egyben az emberi intellektus bizonyítása. A magam részéről a tudományos módszertan kategóriájába sorolnám a sokat emlegetett ellenőrizhetőséget és az egzaktságot is, mely minden módszerben meg kell, hogy jelenjen, hiszen ha ez nem történik meg, akkor valódi módszerről sem beszélhetünk.
  3. Kritérium a tudomány diszkrimináció mentessége, ami egyrészről jelenti azt, hogy a tudomány erőfeszítéseinek gyümölcsei közkincsűek kellenek, hogy legyenek és olyan általánosságokat (általános ismereteket, igazságokat) kell megcéloznia, amely idézőjelben minden kultúrában elfogadható érvényűnek kell lennie, másrészről azt is jelenti, hogy a tudomány nem lehet kirekesztő, vagy bizonyos körök számára tiltható (a jelentés legszélesebb értelmében). Bár ezen kritérium ellentmondani látszik a klasszikus „main-stream” kontra „out-sider” vitának, ami sajnos a tudomány konzervatizmusának egyfajta soviniszta mellékterméke („kivéve, ha jogos” … a szerző megjegyzése).
  4. Kritérium az érdeksemlegesség. Mint ahogy a tudomány magasztos értelmezése a tudásról és az igazságról is érdek semleges, úgy a tudomány művelésének is „érdeksemlegesnek” kell lennie. A mai világunkban nagyon oda kell rá figyelni, hogy mely publikáció milyen érdekből születik. Szélsőséges értelmezés és gyakorlat szerint a tudományos érdeklődés és az igazság feltárás hajtóereén kívül nem fogadható el semmilyen munka és különösen nem fogadhatóak el az olyan közlések, melyet bizonyos potenciális gazdasági hatalommal rendelkező érdekkörök, vagy akár a folyamatosan csatározó és összecsapó tudományos érdekkörök „rendelnek meg” és nyilatkoztatnak ki. Problémás a tudományos lépcsőfokokat járó kollégák „öncélú” saját idézettség, vagy publikációs index növelésére irányuló törekvések megítélése is, hiszen aligha készül ezek közül minden publikáció olyan célzattal, hogy előre mozdítsa a tudomány kerekét. Mindazonáltal egészen biztosan fel lehet állítani valamiféle osztályozási skálát e-tekintetben, melyet a tudományos közönség az elismerés útján indirekte meg is tesz, ha akarjuk, ha nem.
  5. Kritérium a felhasználhatóság, és annak minden tartalmi és formai kelléke, a hivatkozásoktól kezdve, a referenciákon át, egészen az eredmények bemutatásáig, sőt akár gyakorlati útmutatókig. „A tudományos kutatást alapvetően úgy kell felfogni és egyszerűen értelmezni, mint egy tudatos illetve módszeres megismerési gyakorlatot.” (Gőcze I. 2011) Ez nem csak képessé teszi az érdeklődő embert a különböző újdonságok megismerésére, hanem azt további megismerhetőség tárgyává is teszi. Gyakori példám a hóemberépítés, melynek során a kezdetben kis mennyiségű ismeretet jelképező hó gombócot, megannyi erőfeszítés teszi, egyre tekintélyesebb hó görgeteggé. Mindezek által a tudományos megismerés olyan módszereket biztosít a közreműködő számára, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az eddig ismeretlen jelenségeket, problémákat az ember megismerje, sőt azokat meg is oldja. (Gőcze I. 2011) Mind a módszertan, mind a felhasználhatóság kritériumának egyfajta nyitottságot kell tükröznie a még ismeretlen iránt, és igényt arra, hogy ezeket a folyamatokat, problémákat a „kíváncsi megismerő” megértse és tudatosan képes legyen megoldani (Gőcze I. 2011). Mindebből következik a kilencedik kritérium az újdonság értékkel kapcsolatban.
  6. Kritérium az újdonság. Minden tudományos munkával szemben támasztott általános igény, hogy legyen valamekkora újdonság értéke, hiszen a megismerési folyamat egy új lépcsőjét alkotja. Amely munka nem tartalmaz ilyet, úgy az a munka nem más mint, leírás, vagy interpretáció azok számára, akik az adott témát még nem ismerik kellőképpen. Annak ellenére, hogy az adott célcsoport számára ez lehet nem lebecsülendő valós igény és érdeklődés, új hozzáadott érték nélkül a munka tudományos értéke csekély. A közelmúlt gyakorlatában példának okáért kialakult az a nézet, hogy a tudományos tevékenységben „tudományos bizonytalanságnak” kell lennie, különösen, ha innovációról van szó. Felhívnám azonban a figyelmet arra, hogy néha a meglévő dolgok új értelmezése is jelenthet nóvumot, mely a föld egész társadalmát alakította át, s mint ilyen nehezen védhető álláspont lenne, hogy az adott dolog nem a tudomány területe. Ilyen példának említeném Steve Jobs álmának megvalósulását az IPhone nevű kommunikációs eszközben, vagy Ford T-modell-jét. Mindezeken túl, még azt is közbevetem, hogyha ez nem lenne kellő bizonyíték, akkor azt a tapasztalatot említeném, hogy egy probléma teljes körű megoldása, számos új problémát, kérdést vet fel, melyek tanulmányozása szintén a tudomány feladata (ún. „új feladata”).

És végül, de nem utolsó sorban a 10. kritérium, hogy a tudománynak szubjektivitás mentesnek, azaz objektívnek kell lenni, valamint bizonyított törvényeken és/vagy axiómákon kell nyugodnia, melyek bizonyos korlátok (feltételek), és posztulátumok (ebben az értelmében felsőbb igazságok, melyek elfogadásra és kinyilatkoztatásra kerültek, ezúton befolyásolva a megfigyeléseket, jelenségeket) valamint ezek hatásain alapulva. Ha végsőkig kitartunk a tudomány pártatlansága mellett, akkor ez a 10. kritérium implikáció alatt áll a 6-os és 7-es kritériumtól. Egyesek viszont a tudomány alapjának tekintik ezen utolsó tételt és abszolutizálják azt, mely lehetséges, de nem szükségszerű. Véleményem szerint a többi kritérium is fontos a tudomány egészséges fejlődéséhez. Ha úgy tetszik a fentiek lehetnek a tudományos publikáció és egyben a tudományos tevékenység princípiumai.

 

  1. EREDMÉNY és JAVASLATOK

 

A fenti elemzésből kitűnik, hogy bár többféle megközelítésből, többféle formában meghatározhatjuk a publikációt és a tudományos közlés alapelveit, filozófiai értelemben princípiumokat is felállíthatunk, ugyanakkor a megismerés mindenkori korlátosságának okán a dilemma nem teljesen függetleníthető a társadalmi közegtől, amelyben az adott kérdést vizsgáljuk. Habár a fenti kérdések felsorakoztatása és parciális válaszai minden bizonnyal segítségéül szolgálnak a tudományos közélet médiumait felügyelő szerkesztők munkájához, sokkal többet jelentenek ennél, hiszen a tudomány jövőjét is alapvetően befolyásolják. Általuk egyfajta origót képezhetünk a kutatási törekvések középpontjába, sőt konszenzust is indukálhatunk különböző érdekcsoportok között, mindazonáltal az is egyértelműen látható hogy vannak nézőpontbeli különbségek, amelyek módosítják az adekvát válaszokat. Létezhetnek eltérések a célközönség és az egyes tudományos műhelyek tekintetében, ám mégis úgy gondolom, hogy kell, hogy létezzen a publikálásnak a tevékenységtől elvonatkoztatható, önálló kritérium rendszere és ezen keresztül önálló tudományos értéke.

 

 

IRODALOMJEGYZÉK

  1. Gőcze I. (2011): A tudományos kutatás módszerei, Hadtudományi szemle, A ZMNE HTK tudományos folyóirata, 4. évfolyam, 3. azám, http://archiv.uni-nke.hu/downloads/kutatas/folyoiratok/hadtudomanyi_szemle/szamok/2011/2011_3/2011_3_alt_gocze_istvan_157_166.pdf, letöltési datum 2018.02.12 pp. 1-10 
  2. Kiss J., Kiss O., Ropolyi L., P. Szabó S., Székely L., Szegedi P., Varga M. (2012): A tudományos gondolkodás története - Előadások a természettudományok és a matematika történetéből az ókortól a XIX. századig, Digitális Tankönyvtár, TÁMOP-4.1.2 A1 és a TÁMOP-4.1.2 A2 könyvei, http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/ tamop412A/2011-0073_tudomanyos_gondolkodas_tortenete/ch02.html#id537050 letöltési datum 2018.02.12
  3. Maróth M. (2004): Az arabok mint a görög tudományok örökösei, Mindentudás Egyeteme,http://mindentudas.hu/el%C5%91ad%C3%A1sok/tudom%C3%A1nyter%C3%BCletek/b%C3%B6lcs%C3%A9szettudom%C3%A1ny/141-filoz%C3%B3fiai-tudom%C3%A1nyok/6094-az-arabok-mint-a-goeroeg-tudomanyok-oeroekoesei.html
  4. Paczolay Gy. (1970): A tudományos kutatás néhány elméleti és módszertani kérdései. In: BÓNA Ervin – FARKAS János (szerk.):  A tudomány néhány elméleti kérdése.  Budapest.: Akadémiai Kiadó
  5. Ropolyi L. – Szegedi P. (letöltési datum: 2018): A tudományos gondolkodás története, Előadások a természettudományok és a matematika történetéből az ókortól a XIX. századig http://ttk.tamop.elte.hu/sites/ttktamop.elte.hu/files/tananyagok/ a_tudomanyos_gondolkodas_tortenete.pdf, letöltési datum 2018.02.12  pp. 1-333

Dilemma, mivel fizessek? - 2. rész

Dilemma, mivel fizessek?

 

Az elsőt rész itt érhető el: http://mle-logisztika.blog.hu/2017/08/08/dilemma_mivel_fizessek_1_resz 

 

Pró és kontra a hagyományos vagy digitális fieztőeszközök használatával kapcsolatban

2. rész

A halandók számára az előző cikkben leírtak még mindig nem sokat mondtak. Fő probléma, hogy hogyan juthatok Bitcoin-hoz és azt mire költsem?

 

Egy kis pénzpiaci kitekintés

Azzal már egyet értettünk, hogy vannak államok, állami berendezkedések, szövetségek, ahol a gazdasági helyzet alakulásának megfelelően egy új pénznemet, egy új valutát hoznak létre.

Példánkhoz kívánkoznak bizonyos történelmi események is, így a második világháborút követő magyarországi inflációs hullám, ahol egyik percről a másikra olyan mértékben inflálódott az addig használt pengő, hogy vásárló érték híján csupán a nemesfémeket, használati eszközöket tudott a lakosság élelemre, szolgáltatásra váltani. A helyzet kikényszerítette az új fizető eszköz létrehozását, 1946.augusztus 1-gyel a mai is használ forintot vezették be. Kibocsátáskor még arany alapú pénz volt. 1 Ft = 0,0757575 gramm aranynak felelt meg.

Tehát úgy tűnik, csak elhatározás kérdése volt az új pénznem bevezetése.

De ne álljunk meg ennél, hogy jött létre az EURÓ?

„Az euró az EU közös gazdasági és monetáris politikájának (Európai Gazdasági és Monetáris Unió) fő eszköze. Bevezetésének gazdaságpolitikai célja az egységes piac működésének javítása, a négy szabadság érvényesítése, azaz az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának könnyebbé tétele. A bevezető tagállamok általános gazdasági fejlődésük egyik sarokkövének tekintik. A forgalom megkönnyítése, az árak összehasonlíthatóságának növelése, az átváltási költségek és az árfolyam-kockázatok megszüntetése révén elősegíti az EU belső piacának fejlődését. A különböző pénznemek eltűnésével alapja a tőkepiac integrációjának, s hatékonyan mérsékeli az európai gazdaságokra ható külső inflációs nyomást.”[1]

Valójában az EUR övezet tagállamai nem csak gazdasági, de monetáris előnyt is élveznek. Elgondolkodtató, hogy ki szeretne ennek az uniónak a részese lenni?

Mint látjuk a Brexit kapcsán bomlik az Unió. Az 1973-ban az EU elődjéhez az Európai Közösségekhez csatlakozott Egyesült Királyság, számos vezető politikusa a kilépést fontolgatta, mely a 2016. júniusi népszavazással eldőltnek látszik. Indokként többek között a „nagy befizető” státuszukkal járó hátrányokat említik.

Lehet stabil monetáris politikát folytatni ott, ahol a széthúzás van napirenden? Lehet, hogy az EURÓ is leáldozóban van? Erre csak a jövőben kaphatjuk meg a választ. Egy biztos, vannak államok, mint például a 2017-ben újra választott Angele Merkel vezette Németország, ahol a gazdaságot az EURÓ-ra alapozzák.

„A németek szempontjából alul értékelt euró valóban hátszelet ad a gazdaságuknak, jobban járnak a gyenge valutával, mint a legtöbb szomszédjuk, ám Merkelnek másra is gondolnia kell. Nevezetesen notóriusan takarékoskodó honfitársaira. Akiknek bankbetétjük van, azok átkozzák az ECB (Európai Központ Bank) nullakamat-politikáját.”[2]

Megfigyelhettünk más virtuális pénznemek létrejöttét is

Így a kistérségi önkormányzatok maguk is próbálkoznak egy-egy új „valutanem” bevezetésével, úgy mint a soproni Kékfrank[3], melyet a helyi vállalkozók támogatására hozott létre a helyi önkormányzat.

Kiket szolgál a Kékfrank?

A Kékfrank a helyben élő és valódi értéket teremtő többségért született, az ő kezükben forogva a helyi gazdaságot erősíti, miközben használóinak kedvezményt nyújt. A Szövetkezet a Kékfrank használatából fakadó eredményt a térség gazdasági és kulturális megerősítésére kívánja fordítani.

Miért jó a helyi vállalkozásoknak?

A tökét helyben tartja: mert csak náluk lehet felhasználni, elkölteni. Ezen keresztül növekszik forgalmuk és eredményük. Csak az erős helyi vállalkozásokon keresztül biztos a munkahely, a megélhetés. Ezért a kékfrank arra ösztönöz, hogy helyi termelőktől, szolgáltatóktól vásároljunk.

Miért jó a helyi munkavállalónak és az itt élő lakosságnak?

A helyi vállalkozások forgalmuk növelése és a Kékfrank elterjedése érdekében kedvezményt nyújtanak kékfrankkal történő fizetés esetén. Tehát többet ér a pénzünk kékfrankban, mint forintban. Megéri forintot kékfrankra váltani, ráadásul ez által a megélhetést biztosító helyi munkahelyek is stabilabbá válnak.

Hogyan kell használni a Kékfrankot?

Ugyanúgy működik, mint a forint és az euró, fém váltópénze a Ft és az euró érme. Fizetéskor úgy kell kezelni, mint a pénzt: vissza kell adni belőle, ami történhet Ft-ban, euróban és Kékfrankban is.

Pénzként használható a mintegy 700 soproni- és környéki elfogadóhelyen, üzletekben, szolgáltatásokért[4]

De nem árulok el titkokat, ha azt mondom, hogy az Erzsébet utalvány és minden olyan fizetőeszköz, mely nem a nemzeti valutával, hanem annak egy „virtuális” megjelenési formájával (utalvány[5], kupon, feltöltött helyi fogyasztói kártyák – üzemek/vállalkozások étkeztetésének a támogatására) próbálja a felhasználókat, jelen esetben a lakosságot többletbevételhez juttatni.

 

Bitcoin és egyéb kriptovaluták

„A kriptovaluta olyan digitális eszköz, mely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is.

A Bitcoin a legelső és legismertebb kriptovaluta, azóta számos kriptovaluta jelent meg a piacon. Ezeket gyakran altcoinoknak is nevezik, a Bitcoin+alternative szavak összekapcsolásának eredményeként.”[6]

Manapság őrületben tartja a világot a Bitcoin tőzsdei szárnyalása, az elmúlt időszakban 10 ezer dollár fölé emelkedett a virtuális deviza árfolyama a Coindesk weboldal adatai szerint.[7] A szárnyalásnak nincs vége, az árfolyam mintegy 63 százalékkal emelkedett az elmúlt hónapban, és több mint 900 %-kal az év eleje óta. 2017 év végén már volt egy korrekció, melynek során több mint 35%-ot zuhant az árfolyam. Az adatok elrémisztőek! Meddig szárnyalhat, és kik lesznek a nyertesei, illetve a vesztesei? Mint tudjuk ritkán van a pénzügyi világban a win-win formula.

Mi okozhatta a bitcoin szárnyalását?

„A bitcoin szárnyalásához az elmúlt hónapokban nagyban hozzájárult a derivatívák (származtatott tőzsdei termékek) legnagyobb tőzsdéjét működtető Chicago Mercantile Exchange-nek (CME Group) az a bejelentése, hogy beindítja a bitcoin határidős jegyzését.

A bitcoin árfolyamát erősítette pár hete az okostelefonokat kártyaelfogadó terminállá alakító megoldás gyártójának, a Square amerikai fizetési szolgáltatónak az a bejelentése is, hogy lehetővé tette ügyfeleinek bitcoin adását és vételét a Cash applikáción keresztül.

A virtuális fizetőeszköz árfolyamának szárnyalása félelmetes, az év elején még kevesebb mint 1000 dollár volt, míg mára több mint megtízszerezte értékét.

A teljes bitcoin állomány értéke így 167 milliárd dollár Az árat az is hajtja, hogy bitcoin érméből mindössze 21 millió létezik a világon, ebből jelenleg 16,7 millió darabot bányásztak ki. A limitált darabszám miatt egyesek szerint az árfolyam két éven belül elérheti a 40 ezret, míg mások szerint 100 ezer dollár sem kevés egy egységnyi kriptovalutáért.”[8]

Bitcoin bányászat

Egy új fogalommal is meg kell ismerkednünk. Eddig csak arról hallhattunk, hogy a Amerikában az aranyláz idején (XIX század – California – 1848-53[9]) emberek ezrei próbáltak meggazdagodni a kecsegtető aranybányászat reményében. De manapság ki sem kell mozdulni az otthonunkból ahhoz, hogy a „virtuális bányászattal” eredményt érjünk el.

A bitcoin „bányászat” a felkapott hírek alapján egyszerűnek tűnő feladat, de ha egy kicsit bele ássuk magunkat a technikai feltételekbe, nem is annyira könnyű és olcsó „hobby”.

Először is szükségünk van a technikai háttérre, ehhez először is szükséges egy kellően erős GPU-val (grafikai feldolgozó egységgel, vagyis grafikai-/videókártyával) ellátott asztali számítógép és egy bitcoin-tárca, melyet regisztrációval hozhatunk létre.

 

Saját bányászgépünk legyen vagy felhő alapú bányászattal próbálkozzunk?

Az utóbbi egyszerűbb megoldásnak tűnik. Ezt hívják cloud, azaz felhő alapú bányászatnak (cloud mining), amit a bányászattal foglalkozó cégek bérelhető (server) szolgáltatásként nyújtanak[10].

A szolgáltatási díjra vetített hozam kiugróan magas is lehet, mivel akár 9-10 hónap alatt megtérül a "befektetés," azaz a megvásárolt szolgáltatással azonos értékű bitcoinra teszünk szert, de vigyázzunk, mert ez is kockázatokkal jár!

A felhő alapú bányászatnak nagy előnye, hogy kis összeggel is elkezdhető, akár 20 USD-ral is kipróbálhatjuk, míg egy profi bányászgép felépítése akár 2-2,5 millió forinti is lehet, ami ráadásul havi szinten 30-40 ezer forint áramot is fogyaszt.

Lássuk saját tapasztalatunkat kicsiben

100 USD értékű szolgáltatási csomagot vásároltam, ami az elmúlt 12 nap alatt 0,00175959 bitcoin-t termelt, ami 2500 USD bitcoin árfolyammal számolva 4,4 USD-nak felel meg. Ha nem változik a bányászati hatékonyság akkor egy év alatt 0,54 BTC-t (bitcoin) kereshetnénk, ami 2500-as árfolyamon számolva 133 USD.

 

Számoljunk kicsit tovább

A múltban megfigyelhető volt a bitcoin árfolyamának dinamikus növekedése, ami az egyre növekvő kereslet és ismertség kapcsán vélelmezhetően tovább fog emelkedni. Éljünk azzal a feltételezéssel, hogy a bitcoin egy év múlva a dupláját fogja érni, így a 0,05352 bitcoin 5000 USD-os árfolyammal számolva 267 USD-t érhet (feltételezésünk szerint). Így a 100 USD értékben vásárolt szolgáltatásunk egy év alatt akár - fontos, hogy feltételezésekkel éltünk - 167 % hozamot hozhat.

Fontos kiemelni, hogy a coin bányászatnak, még ha felhő alapú is, komoly kockázatai vannak

-    a bányászatot működtető cég stabilitása (ezért érdemes az összegyűjtött bitcoin-okat havi rendszerességgel elutalni saját pénztárcánkba)

-    bitcoin bányászat nehézségi fokának, ezzel együtt hatékonyságának és profitabilitásának változása is komoly kockázat

Egy biztos, ha valaki szeretne bitcoin bányászattal foglalkozni, akkor akár 20 USD-ral is elkezdheti, nem kell beletanulni a gépüzemeltetésbe, összeszerelésbe és a kiugróan nagy villanyszámlát sem kell fizetni.

Visszatérve a pénztárcákra van amelyik kényelmesebb, van amelyik biztonságosabb, és kombinálni is lehet, sőt érdemes is ezeket ötvözni.

Gyors pénztárcát a www.blockchain.info weboldalon hozhatunk létre, e-mail címet se kell megadni, csupán regisztráció, belépés, kétfaktoros azonosítás beállításával (SMS vagy Google azonosítási alapon) már kész is a virtuális pénztárcánk, melyhez választható a privát kulcs exportálása, biztonságos tárolása a titkosított file-ban. Ebbe a pénztárcába bármely böngészőről be tudunk lépni, sőt, össze is kapcsolhatjuk a www.blockchain.info applikációval, ha Androidunk van. iPhone tulajdonosok számára a ”BreadWallet” alkalmazás ad megoldást.

Saját számítógépünkön is tárolhatjuk a „kibányászott” bitcoinokat, de ehhez egy szoftvert kell telepíteni, melynek a tárhely kapacitása meghaladja a 30 Gbyte-t is. Ez lelassítja a CPU-t és sok időbe telik, míg kapcsolódik a hálózathoz és észleli a küldött bitcoinokat. Ráadásul rendszeresen menteni kell a wallet.dat filet, amiben a bitcoin kulcsok vannak elhelyezve.

Azok, akik ezt a folyamatot profi módon szeretnék kezelni, ajánlatos egy úgynevezett Trezor-t beszerezni, melynek nem kevés a vételára, jelenleg kb. 120 dollárba kerül (kb.: 1 USD = 260 HUF, azaz meghaladja a 31 ezer Ft-ot), de ezzel a kulcstartó méretű kis eszközzel biztonságossá válik a bitcoinok költése és fogadása.

1_1.jpg

  1. ábra Bitcoin trezor képe (USB csatlakozású), Forrás: https://allthingsdecentral.com/collections/hardware-wallets/products/trezor

 

Hogyan tovább, ha van már tárcánk?

A bányászat az a folyamat, melynek során a gép számítókapacitását a bitcoin hálózat tranzakcióinak feldolgozására használjuk/alkalmazzuk. A gép ekkor nekilát az ehhez szükséges kriptográfiai feladatok[11] megoldásának, mely eredménye képen valamennyi bitcoint kapunk a jelzett pénztárcánkba a közösbe adott számítókapacitásért.

Eredetileg a ”bányászok” a gépük CPU-ját (központi egységét) használták, amíg rá nem jöttek, hogyan használhatják a GPU-ikat egy speciális szoftveres támogatással.

Az egyén mindig fél az új kihívásoktól/feladatoktól, így rövidesen létrejöttek/létrehozták a „bányász társulásokat” (pool-okat), melyek segítenek a jelenleg 25 bitcoint érő blokkok generálásában. A bányásztársulások megalakulásához hozzájárult a bitcoin-bányászat nehézsége, mely egyre jobban ellehetetlenítette az egyéni bányászatot, így csatlakozhattunk egy bányásztársuláshoz annak érdekében, hogy folyamatosan kaphassunk valamennyi fizetséget a „kitermelésért”. A sikeresen legenerált blokkért járó fizetséget annak arányában osztják szét a pool-ok tagjai között, hogy ki mennyi számítókapacitást adott a közösbe (ennek a kiszámítására többféle algoritmust is használnak).

Csatlakozás egy pool-hoz

Miután letöltöttük a bányászathoz szükséges programot, regisztrálunk egy bányásztársulás-nál, így létrehozzuk a saját felhasználói fiókunkat.

Sok bányásztársulás működik, de érdemes a nagyokhoz csatlakozni, ahol gyakrabban megkapjuk a várt fizetséget (pl.: Slush’s Pool-lal - Bitcoin.cz, DGM mining pools, PPLNS mining pools, PPLNS variant mining pools, stb.[12])

Az elmúlt időszakban a hardver környezet is átalakult, egyre nehezebb GPU-val bányászni. A GPU-kat folyamatos felváltják az FPGA-k (Field Programmable Gate Array - egy olyan félvezető eszköz, mely logikai blokkok segítségével programozhatók), vagy a legnagyobb előrelépést jelentő ASIC-ok (ami nem egyéb, mint bányászatra alkalmas gépek sokasága, pl.: egy Baikal Quad Cube 1200MHS ASIC crypto típusú gép, jelenlegi ára 1.150.000 Ft).

Bitcoin-bányászathoz nem csupán hardverre, hanem egy megfelelő szoftverre is szükségünk van, ilyen lehet a GUI Miner nevű program.

A GUI Miner egy kezdő szintű, kiválóan alkalmas bányászprogram, amely – sok más bányász-szoftverrel ellentétben – grafikus felhasználói felülettel (GUI – Graphic User Interface) is rendelkezik. A fejlettebb bányászprogramok jellemzően inkább parancssor-alapúak, több szakértelmet és tapasztalatot igényelnek.

Az utóbbi időben felkavarta a közvéleményt a TESLA elektromos autó bitcoin bányászathoz való kialakítása.

 2_1.jpg

 

  1. ábra Tesla Model S 75D, Forrás: https://elektromosautok.com/tesla/

 3.jpg

  1. ábra Tesla Model S 75D csomagtartójában elhelyezett bitcoin bányászásra alkalmas számítógép, Forrás: https://elektromosautok.com/tesla/

 

Már nem is csodálkozunk, hogy ki van a fejlesztés hátterében, Elon Musk a tudományos világ „fenegyereke”, aki a lehetetlent is kutatja, számtalan projekt atyja és finanszírozója, u.m. a Zip2, az X.com, a PayPal, a SpaceX, a Tesla Motors és a SolarCity vállalkozások.[13]

 

Mi generálta ezt a fejlesztést?

„A bányászathoz erős számítógépek kellenek, és persze rengeteg áram, főként ez utóbbi teszi igencsak költséges hobbyvá a bitcoin létrehozását, azért is igyekeznek a bányászok minden lehetséges legális és illegális módszerrel a nulla közelébe szorítani az áram árát, hogy minél hamarabb (vagy, hogy egyáltalán) megtérüljön a befektetésük. Természetesen az a legjobb, ha ingyen van az áram, ami azért elég ritka, de van rá példa, ott vannak például az elektromos autók töltési pontjai, ahol egyelőre sok helyen még mindig ingyenesen tölthetők az autók.”

Számítások szerint a bitcoint bányászók jelenleg a világ teljes energiaigényének 0,13 százalékát generálják, így a kriptopénz előállítása több áramot visz el, mint a világ 159 egyéni országának energiaigénye, többek közt Magyarországé.

A bitcoin-bányászatot és az elektromosautó-töltést kapcsolták össze Elen Musk munkatársai, hogy mi lenne, ha az ingyen árammal feltöltött Teslában elhelyezett számítógépekkel (serverekkel) gyakorlatilag ingyen bányásznának bitcoint.”[14]

Tehát, a bitcoin bányászat számos tudományos és technikai felfedezésnek ad teret, és ha bele gondolunk még közel sem tartunk a végénél.

 

Bitcoin felhasználása

A híradásokból sok mindent meg lehet tudni, azt is, hogy a jegybankárok jelentős része a buborékhatásnak tulajdonítja a bitcoin és más kriptovaluták sikerét, mégis úgy látják, igencsak oda kell figyelni az új megoldásokra. Már csak azért is, mert a teljes bankrendszer fölötti kontrollt is veszély fenyegeti.

Nem véletlen, hogy a bitcoin lázban tartja a világ vezető jegybankjait, hiszen a kriptovaluta a szabályozatlansága miatt az egész bankrendszerre hatással van.[15]

A bitcoin árfolyamának rohamos emelkedése (időszakos megtorpanás és visszaesés dacára), túlszárnyalta a 10 000 dolláros szintet. A bitcoin csaknem megduplázódott 2017 október eleje óta.

Ezekhez hozzájárult az elmúlt hónapokban a Chicago Mercantile Exchange (CME Group – derivatívák- származtatott tőzsdei termékek kereskedésének) bejelentése, hogy beindítja a bitcoin határidős jegyzését.

A szabályozást nehezíti, hogy a bitcoin nem áll egyetlen jegybank ellenőrzése alatt sem, a decentralizált szoftverrendszer nem manipulálható, ennek köszönhetően az éppen érvényes kereslet-kínálati viszonyok szerint kialakult árfolyamon bármilyen devizára átváltható.

De a bank szektor bizonytalanságát is mutatja, hogy a sok „szidás”, óvatos kijelentések mellett nem szeretnének kimaradni a feltörekvő és kialakulóban lévő új valutarendszer forgalmából.

Ezt jelzi a Tobam, egy francia eszközt kezelő cég, amely elsőként indította el (idén szeptemberre tervezett) 9 milliárd dollárnyi értékű bitcoinhoz kötött befektetési alapját. Az alternatív befektetési alap lehetővé teszi az intézményi befektetőknek, hogy növeljék a bitcoinban lévő kitettségeiket.[16]

Ma már ingatlanokat is lehet bitcoin-ért vásárolni, például egy hazai informatikai vállalat 15 bitcoinért kínál eladásra egy zuglói ingatlant.[17]

Magyarországon már 50 helyen lehet fizetni bitcoinnal, sőt ATM automatákat is üzembe helyeztek, az elsőt egy Anker közben található szórakozó helyen (a belvárosi Anker Klubban). A befizetett forint egy angol váltószámlán keresztül válik bitcoinná (a folyamat jogi, adózási és fogyasztóvédelmi szempontoknak is megfelel).

 

 4_1.jpg

  1. ábra Bitcoin-hoz tervezett ATM automata, Forrás: https://itcafe.hu/hir/bitcoin_atm_anker.html,

Forrás: IT café 2014.08.26.

 

Az elmúlt egy évben a világon 697-ről 1417-re ugrott a bitcoinos ATM-ek száma, nemrég pedig Ukrajna is bejelentette, hogy az év végéig 150 új ATM-et helyez forgalomba, Magyarországon azonban mindössze még csak egy található.[18]

A különböző digitális valutákra lebontva a 1417 bitcoin-ATM közül 228-ban van lehetőség Litecoin, 40-ben Ether, 56-ban Dash, 4-ben pedig Dogecoin vásárlására is.

 

Hogyan juthatunk még a kriptovalutához?

Az előbbiek során megismerhettük a számítástechnikai guruk és követőik gyakorlatát, hogy milyen technikai eszközökkel és hogyan juthatnak hozzá a világszerte elterjedt „virtuális” valutákhoz bitcoin-tól kezdve a Dash (Darkcoin, Xcoin), Litecoin, Ripple, Ethereum, Zcash, BVOL, BID, ASK, és még sorolhatnánk annak számtalan más megjelenési formáját.

Az cikksorozat (reméljük a téma add még alkalmat a folytatáshoz), első részében a kriptovaluta kialakulásához a klasszikus árucsere forgalom példáját hoztam. Ebből adódik a logikus válasz, hogy azok, akik nem rendelkeznek azokkal az eszköz rendszerekkel, melyek lehetővé teszik, hogy saját magunknak „bányásszák ki” a kívánt bitcoint vagy más kriptovalutát, azok is hozzá juthassanak ehhez a terjedő fizetőeszközhöz.

Nos a lehetőségeink és azok korlátjai:

  1. Forintért vásárlunk kriptovalutát

Előny:     nem kell magas befektetés a várható hozamhoz, csak figyelni kell a tőzsdét, és időben eladni a tárolt bitcoint, mikor magas az árfolyama. Visszaszámolva magasabb kamatot érünk el ezzel, mintha kötvénybe, vagy más banki termékbe helyeznénk a forintunkat

Hátrány: Ki vagyunk téve a hektikusan változó kriptovaluta tőzsdéinek. Nincs beavatkozási lehetőségünk, rossz befektetés esetén elveszthetjük a pénzünket (bár az utóbbi időben ez a banki befektetésekre is érvényes).

  1. Terméket vagy szolgáltatást adunk kriptovalutáért

Mint a fentiekben már olvashattuk, egy zuglói ingatlan értékesítése során nem forintot, hanem bitcoint kértek.

De ha rendelkezem olyan kiadó lakással, ingatlannal, melyért forint helyett bitcoint fogok kérni, akkor az így szerzett kriptovalutát egy virtuális pénztárcában őrzőm addig, amíg nem jön, akár egy tőzsdei ajánlat, ahova szívesen befektetném a megszerzett valutát, vagy szolgáltatás, amit szívesen igénybe vennék.

Előny:     Nincs rajta az ingatlan-értékesítésre/bérbeadásra vonatkozó pénzügyi/jogszabályi kötelezettség, nem fizetünk utána adót (ezt bizton nem állíthatom, az adóhatóság erre is előbb vagy utóbb kitalálja a jogszabályt).

Hátrány: Mi garantálja, hogy jól becsültük meg az értékesítési/kiadási árat?

 

Mire költhetjük a megszerzett kriptovalutát

A vásárolt vagy árucsere aukciókon megszerzett kriptovalutát ma már a világon számtalan elfogadóhelyen el tudjuk költeni, így például akár ingatlant is vásárolhatunk, vagy szolgáltatást vehetünk rajta, mint például egy utazást vagy nyaralást.

„Magyarországon is kezd egyre népszerűbbé válni ez az új fizetési rendszer és fizetőeszköz. Egy éve még alig találhattunk Magyarországon egy-két üzletet, ahol bitcoinnal tudtunk fizetni. Jelenleg már 30-nál is több különféle vállalkozás található Magyarországon, ahol bitcoinnal is lehet vásárolni és itt is szinte napról-napra növekszik a bitcoin elfogadóhelyek száma[19].” – jelent meg a hír 2014-ben. Azóta még magasabb az elfogadóhelyek száma, főleg a külföldi turisták próbálnak árut és szolgáltatást kapni a „valutájukért”.

A magyar kereskedelem, szolgáltatás javításának érdekében megalakult a „Magyar Bitcoin Egyesületet”, melyet 2015-ben vettek nyilvántartásba. Céljuk a Bitcoin üzleti- és magáncélú felhasználási lehetőségeinek elősegítése.

 

Kína félelme

A három legnagyobb kínai bitcoin tőzsde, a OKCoin, BTC China és a Huobi üzemeltetői azt mondták, eddig még nem kaptak hivatalos értesítést arról, hogy be kell zárniuk a boltot, de egyre több hangot lehet hallani arról, hogy a kínai vezetés megunta, hogy nem tudnak befolyással lenni a legnagyobb forgalmat bonyolító valutákra. Mivel az egész globális kriptovaluta-biznisznek és a 150 milliárd dolláros bitcoin piacnak Kínában zajlik a bitcoin kereskedelem 23 százaléka, és itt van a világ legtöbb bitcoin bányája is. Kínában az elmúlt időben eléggé elszabadult a bitcoin piac, egyre többen kereskedtek a virtuális pénzzel az ország három nagy bitcoin tőzsdéjén.

Aggasztó tünetek:

  • a kínai jegybank nagyon tart attól, hogy egyszer csak kipukkad a bitcoin-lufi, és magával viszi több millió kínai kisbefektető pénzét, ami bedöntheti a kínai gazdaságot,
  • rengetegen kezdtek bitcoin kibocsátásokkal pénzt gyűjteni a piacon, többek között egy csomó nyerészkedő és csaló, akiktől az állam meg akarná védeni a kisbefektetőket,
  • a bitcoin a pénzmosók és terroristák kedvenc új valutájává is kezd válni, így szinte minden állam szabályozni szeretné a világon.

 

A téma számtalan gondolatot ébreszt a szerzőben és vélhetően a cikk olvasójában egyaránt, ezért a témát nem szívesen zárom le. A kriptovaluta szárnyalása még közel sem ért véget, így a jövőben még várható sok olyan hír, ami a nemzeti valutához való igazításról szól, és így idővel az államilag elfogadott valuták sorába emelheti a bitcoint és társait.

 

Vértes Edit

Tanúsított Logisztikai Szakértő

 

[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3

[2] http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/merkel_beinditotta_ravasz_tervet.638587.html

[3] A Kékfrank: Sopron és vonzáskörzete, a határokon átnyúló összefüggő járások gazdaságának

élénkítésére bevezetett pénzhelyettesítő utalvány (helyi pénz).

[4] http://www.kekfrank.hu/gyik.php - Letöltés: 2017.08.13

[5] „Az utalványok nem pénzeszköznek, hanem sajátos pénzhelyettesítő fizetési eszköznek tekintendők” - Umenhoffer Ferenc 2015. 11. 24. – www.ado.hu

[6] https://hu.wikipedia.org/wiki/Kriptovaluta -Letöltés: 2017.12.28.

[7] Portfolió – 2017.11.29.

[8] http://www.origo.hu/gazdasag/20171129 - Letöltés: 2017.12.28.

[9] a klondikei aranyláz későbbre datálódik, 1897-ben tört ki az alaszkai határ mellett, a kanadai Yukon területen fekvő Dawson City városának közelében

[10] www.coinbroker.hu

[11] „A hash-arány a bitcoinhálózat számítási sebességének mérési egysége. A hardverednek nincs más feladata, mint kriptográfiai feladatokat megoldani, azaz hasheket számolni, lehetőleg minél gyorsabban. A hash-arányt megahash/másodperc (MH/sec), gigahash/másodperc (GH/sec) vagy terahash/másodperc (TH/sec) mérőszámmal szokás megadni. Minél magasabb a hash-arány, annál valószínűbb, hogy sikerül legenerálnod egy (jelenleg 12.5 bitcoint érő) blokkot.” - http://www.bitcoinbazis.hu/bitcoin-banyaszgep-telepitese/ - Letöltés: 2017.12.31.

[12] BTC Mining Pools List - December 13, 2017 – Letöltés: 2017.12.28.

[13] Wikipedia, Letöltés: 2017.12.28

[14] http://www.portfolio.hu/vallalatok/teljes-az-orulet-mar-teslaval-banyasszak-a-bitcoint, Letöltés: 2017.12.28.

[15] Business Insider

[16] Exposure - A devizakereskedelemben a „devizaárfolyam” mozgása miatti potenciális nyereség vagy veszteség

[17] https://mno.hu/gazdasag/mar-budapesti-lakast-is-lehet-venni-bitcoinert, Letöltés: 2017.12.28.

[18] Portfolio.hu

[19] www.bitcoin.hu – 2014.06.11

Dr. Németh Ernő cikke a Magyar Logisztikai Egyesület által szervezett 2015-ös konferencián elhangzott nagy érdeklődést kiváltó témákról

 

1.jpg

 

A Magyar Logisztikai Egyesület 2015 februárjában tartotta két napos jubileumi, XX. Logisztikai Konferencia és Fórum rendezvényét, „BELÉPŐ A JÖVŐBE” Innováció és Logisztika címen. A rendezvényen a Magyar Katonai Logisztikai Egyesület öt fő részvételével képviseltette magát.

 A 2015-ös év fókusza a logisztikai innováció, melyhez kapcsolódóan a K+F hazai és nemzetközi eredményeiről a témában elismert előadók tartottak a fórumon nagyon színvonalas előadásokat.

A plenáris ülések mellett a résztvevők külön szekciók előadásaiból választhatták ki a számukra legérdekesebbnek tartott témákat, amelyek a programok utolsó szakaszaiban kerekasztal beszélgetések formájában váltak interaktívvá.

 A kétnapos rendezvényen a szekcióüléseken négy fő téma szakértői képviseltették magukat. Nevezetesen a járműipar, az információtechnika, valamint a logisztikai szolgáltatásban alkalmazott innováció. Az első nap délutánján külön katonai szekcióban lettek megtárgyalva a védelmi logisztika jelenlegi helyzetével és a további feladatokkal kapcsolatos, aktuális kérdések.

 A résztvevőknek a konferencián lehetőségük volt a a magyar  mellett a nemzetközi eredményekről is tájékozódni, mivel az előadók között több elismert külföldi szakértő is szerepelt.

 A fórum célja volt, hogy a részvevőket informálja az aktuális innovációs eredményekről, folyamatokról, a hazai és a nemzetközi gyakorlatról. Több szegmens képviseltette magát a témában,  amivel sikerült a részvevők széles körében az érdeklődők figyelmét elnyerni. Többek között nemzetgazdasági, oktatási, általános vállalati, szolgáltatóipari aspektusból is megismerkedhettek a az alkalmazott eszközökkel és gyakorlati példákkal.

 A fórum címében szereplő innováció megértéséhez szükségesnek tartom némi információval szolgálni. Az innováció, mint szakkifejezés magyarosítására tett javaslat az újdonságművelés, melynek jegyében a legújabb információk kerülnek megosztásra az innováció és a logisztika kapcsolatrendszerén keresztül. Az innováció napjainkban elsöprő gyorsaságú modernizációs folyamat, mely egyre nagyobb mértékű, legyen szó új módszerről, termékről, eszközről, szolgáltatásról. A jelen és a jövő magas szintű fejlesztései felvetik a kérdést az ember-gép kapcsolatát illetően is, a két szereplő harmonizált működésének a lehetőségét kutatva. Egyre nagyobb hangsúlyt kap ugyanis a robotizálás és az IT (information technology). Ugyanakkor a gyártáshoz kapcsolt logisztikai folyamatok mellett nem elhanyagolható a szolgáltatásban jelenlévő logisztika, ahol akárcsak a termelésben, szintén fellelhetőek az innovatív lehetőségek és kényszerek.

Továbbiakban a teljessé igényére való törekvés nélkül szeretnék néhány, különösen nagy érdeklődést kiváltó előadás témáival foglalkozni.

 I.

3D nyomtatású alkatrészek határai

 Előadó Falk György -3D Nyomtatási Üzletág Igazgató- Varinex Informatikai Zrt.,

Ebben az előadásában az előadó a 3D nyomtatók terjedésével, a professzionális 3D nyomtatók eszközeivel, valamint a logisztikai termékek és a 3D nyomtatás kapcsolatával foglalkozott.

Az írott szövegnél sokkal többet mondanak az előadásból válogatott diaképek

A 3D nyomtatók terjedése

2.jpg

Részlet a 3D-s nyomtatás lehetőségeinek széles skálájából

A választási lehetőségek egy részlete

3.png

 

Nyomtatott motorblokk

4.jpg

 

Nyomtatott logisztikai tálcák

5.jpg 

Stratasys/Objet legújabb 3D nyomtató

6.jpg

 

 

Amit a konferencián kézbe lehetett venni

 7.jpg

 

Nyomtatott JIG-ek[2]

8.jpg 

 

Nyomtatott motortartó és palackfúvó szerszám

 

9.png 

 

 

A fenti „eszközökből” 33-35000 darabot adnak el negyedévenként világszerte!

 

A 3D- nyomtatás jövője:

Compression of Time: fejlesztés idejének csökkentése

Cost of Error: a terméke lehetséges hibáinak korai kiszűrése

Confidentiality: a „bizalmas” fejlesztések házon belüli megoldása

Creativity: a kreativitás serkentése házon belül

További cél:

A közvetlen - szerszám nélküli - gyártás!

 

II.

 

A hazai innováció és a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ )

 

Előadó Dr. Greiner István általános elnökhelyettes.

 Az előadásban szó volt a MISZ tevékenységéről a műszaki, technológia innováció érdekképviseletében, érdekérvényesítésében, az innováció élénkítésében, népszerűsítésében, valamint a tehetségkutatásban vállalt szerepéről. Szövetségnek tagintézményei különböző egyetemek, kutatóintézetek, innovatív vállalkozások, non profit szervezetek, illetve különböző szövetségek.

Az előadó szerint az innováció az a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása.

Az innováció nem csak a K+F, még ha most csak arról is beszélünk. Az innováció tőkeszegény és tőkeigényes és betölthet exportőr, valamint importőr szerepet is. Magyarországon a startup[3] nagyon tőkeszegény, az importőr szerep pedig szellemi tulajdonjogok problémakörét veti fel. Az innováció területén magasak az értékek, melyekhez általában az érintettek alacsony áron szeretnének hozzájutni.

A hazai innováció típusai között említhető az akadémiai (egyetemek, kutatóintézetek), a nagyvállalati (hazai és külföldi), a kkv[4] (innovatív, követő, beszállító), a startup (IT[5] szektor, jogi klinikai).Valamint ide soroljuk a logisztikai, a humán, illetve a marketing típusokat is.

A hazai innovációs lehetőségekről szólva a téma előadója elmondta, hogy az előttünk álló hétéves pénzügyi ciklusban 550 mrd HUF vissza nem térintendő és 200 mrd HUF visszatérintendő támogatás áll rendelkezésre. Oda kell figyelni a szakmának az elvek szétosztására, meg kell vizsgálni, hogy van-e ennyi életképes innováció. Ma a GDP[6] 1,4%-a a K+F, a ciklus végére 1,8+ kéne, hogy legyen. A jövő záloga mindenképp a felsőoktatás. Vizsgálni kell az innovációs ciklusidőt és azt, hogy hogyan lehet mérni az eredményeket.

Az innováció szárnyalás vagy hanyatlás? Ez még eldöntendő kérdés.

„A világ vissza tér abba a korba, amikor a növekedés nem intenzív -vagyis nem a technológiai fejlődés a fő húzóereje-, hanem extenzív, azaz legfeljebb a több vagy jobb munka, tőke és forrás „húzza.”[7]

A jövőt illetően alapként kell tekinteni az alkalmazott kutatás és a technológiai fejlesztés egyensúlyát.

 

III.

 

Ember és gép, avagy kinek lesz állása tíz év múlva?

 

Előadó Bőgel György Ph.D. professzor (Közép-európai Egyetem, CEU).

Amint azt az előadó elmondta napjaink problémája, hogy a fiatal pályakezdés előtt állók részére mit ajánljunk, mit tanuljanak, milyen pályát érdemes választani? Ebben való gondolkodásban az a jó, hogyha nem csak arra gondolunk, hogy éppen most mire van szükség. Helyesebb ha megpróbálunk előrelátóan úgy gondolkozni, hogy az iskola befejezése után a pályakezdőnek előre láthatóan az élete során 40-50 évig kell majd dolgozni. Ezekre a fel kell készülni és ebben a kérdéseben jó lenne lelkiismeretesen gondolkozni.

Át kell gondolni, hogy mire is van szükség manapság, melyek az úgymond kurrens szakmák, ezek közül melyik az, amelyiket érdemes elsajátítani és lehetőleg vizsgálni kell, hogy mi fog történni ezekkel a szakmákkal öt, tíz vagy akár húsz év múlva. Érdemes elgondolkozni azon is, hogy a logisztika területén mit lehet ajánlani a pályakezdőknek. Érdemes-e a logisztikával foglalkozni?Meg kell nézni, hogy hol vannak a logisztika területén olyan állások, munkakörök, amelyek öt-tíz vagy akár húsz év múlva is biztos megélhetési lehetőséget fognak nyújtani.

Nagyon felgyorsultak azok a változások, amelyek miatt megszünhetnek eddig biztosnak  gondolt szakmák és eddig nem ismert új szakmák keletkezhetnek. Arra kell készülni a mai friss diplomásoknak, hogy az egyetem befejezése után legalább hét-nyolc radikális változás lesz az életpályájuk során. Mégpedig olyan változásokkal kell számolniuk, amikor az egész munkakör az egész iparág amelyben eddig dolgozott radikálisan meg fog változni.

Az innováció témájánál maradva, mindenki, aki a tudományos fantasztikus filmekből bizonyára jól emlékszik az un. replikátorra[8], amivel tárgyakat, akár ételeket is elő lehet állítani. Erre valamikor úgy tekintettünk, mint egy csodára, de ma már megjelentek az említett 3D-s printerek melyekkel valóságos tárgyakat lehet előállítani digitális jelekből. Ezek a printerek- kisebb méretben- ma már nem kerülnek többe, mint egy korszerűnek mondható laptop. Ezek be fognak kerülni a háztartásokba és hamarosan arra kell készülnünk, hogy bizonyos tárgyakat nem a boltokban fogunk megvásárolni, hanem már otthon is elő fogjuk tudni állítani. Tehát már nincs messze az az idő, amikor az un. replikátor közönséges háztartási cikké fog válni. Az előadó említést tett egy GE[9] termékről, ami egy repülőgép motor. A cég elhatározta, hogy a motor előállításához szükséges alkatrészek közül egyeseket 3D-s printerekkel fog előállítani. Nem egy alkatrészt, nem kettőt-hármat, hanem közel százezret.

Ebben az esetben is rögtön jelentkezik a logisztika, mert ennek közel százezer alkatrész mennyiségnek az előállítás folyamatának megváltozik a logisztikája. Ezeket eddig valahol előállították, eljuttatták az összeszerelés helyére és ez a folyamat mostantól kezdve máshogy fog lejátszódni.

A termelési technológiák változása, az új technológiák megjelenése -és ezek közül csak az egyik a 3D-s printeré- radikálisan megváltoztatja a logisztikát is!

Napjainkban már megjelentek a konténerszállító drónok[10], tehát már nem csak katonai célra használjuk őket. Tudni kell azonban, hogy ezek a szerkezetek jelenleg sokkal fejlettebbek, mint az alkalmazásukkal kapcsolatos jogszabályi környezet. Ma az egész „drón világ” arra vár, hogy hogyan lehet és hogy milyen szabályozott módon szabad használni őket. Ez azért van, mert egyébként ezek a repülőtárgyak veszélyesek és sokkal fejlettebbek, mint ahogy azt gondoljuk. Amennyiben megszületik a szabályozás (Magyarország egyébként ebben élen jár! A cikkíró megjegyzése.), akkor óriási változások lesznek a logisztikában. Ma már Budapesten a Metróban látni olyan hirdetéseket, hogy „Kedves szülők vegyetek a gyerekeknek drónt!”

Képen a fórumon bemutatott drón látható

 10.png

 

Napjainkban már létezik és kipróbált jármű a vezető nélküli autó. Ezzel az eszközzel újra itt vagyunk a logisztikánál, mert adva van egy autó, amihez nem szükséges vezető. A technológia mára már kész van és 60-70-100 km.-eket tudnak menni ezekkel az autókkal. Ezek az autók a nagy gyártóknál már készen vannak, megint csak a jogszabályi változásokra kell várnunk ahhoz, hogy tömegesen elterjedjenek. Ennek az elterjedésnek a megkezdését három, négy évre becsülik. El kell gondolkozni tehát azon, hogy az eddig biztosnak számító autóvezetői munkakör jövőben mennyire lesz biztonságos. Meg kell jegyezni, hogy ezek az autók egy nagyon fontos emberi tevékenységet az un. szenzomotoros[11] mozgást képesek helyettesíteni. Eddig azt gondoltuk,hogy ez a képesség csak az ember kiváltsága és az ezzel kapcsolatos szakmák biztonságban vannak. Ma már úgy tűnik, hogy ez már egyáltalán nem igaz.

Másik nagyon fontos tevékenység az opotikai felismerés[12] , amire ma már a gépek is egyre inkább alkalmasak. Meg lehet említeni pl. a kapálást, gyomlálást, mint tipikus emberi tevékenységet, de most már vannak olyan gépek, amelyek képesek az ilyen feladatok elvégzésére.

Napjainkban vannak olyan patikák, ahol az elektronikus receptek alapján a robotok keresik meg a gyógyszereket és szolgálják ki a betegeket, kórházi osztályokat. (Budapesten a Honvéd Kórház gyógyszertárában már tíz éve „dolgozik” hasonló robot! A cikkíró megjegyzése.[13]). A gépek tehát egyre több emberi feladatot vesznek át!

Ma már vannak olyan robotok, amelyeket kézmozdulatokkal lehet programozni. Az embernek tehát el kell gondolkozni azon, hogy tulajdonképpen ki is szolgál ki kicsodát. A gép szolgálja ki az embert vagy egyre inkább az ember szolgálja ki a gépet! Ezek a technológiák egyre inkább kezdenek átmenni a tömeges felhasználásba.

Az autonóm közlekedési eszközök, a mobil robotok és már megint itt is vagyunk a logisztikánál! Ezt azért lehet kijelenteni, mert mindezek mögött masszív informatikai trend sorakozik. Az információs technológia mindenütt, mindenben megjelenik. Ma már nincs külön informatikai iparág, mert az információs technológia ott van mindenben. Ugyan úgy ott van például az autóban, mint a hűtőszekrényben. Ahol megjelenik az információs technológia, ott megjelenik az automatizálás és ott feltűnnek az algoritmusok, megjelennek a robotok. Ezek a trendek minden jel szerint nem fognak megváltozni, ezek nem alkalmiak, hanem hosszú évtizedek óta léteznek, ezek  nem fognak megváltozni, hanem radikálisan átalakítják a világot. El kell gondolkozni tehát azon, hogy melyek azok az emberi tevékenységek, szakmák, ahol a robotok fogják felváltani az emberi munkát.

Annak a valószínűsége például, hogy a közgazdászok munkáját az elkövetkező húsz évben robotok fogják felváltani 43%. De ilyen a valószínűség a pilóták esetében is. Ma már egy modern utasszállító repülőgépen a pilóta csak kb. öt percig vezeti a gépet. Egyre inkább az a tapasztalat, hogy a pilóta amikor átveszi a vezetést, akkor valami bajt csinál, mivel egyre kevésbé van meg a rutinja, mivel egyre kevesebbet vezet.

A papok vagy az egyéni fitnesz tanácsadók nagyobb biztonságban vannak, mint néhány olyan szakma képviselői, amelyeket manapság népszerűnek tartunk.

Az előadásban szó volt továbbá a TED-ekről és a BILLEK-ről. A világ egyre inkább ezekre bomlik és közöttük folyamatosan nő a távolság. Kik is ők valójában? A TED-ek magasan képzett értelmiségiek, azok az emberek, akik az említett algoritmusokat meg tudják írni, akik a robotokat meg tudják építeni, azok akik olyan intellektuális munkát végeznek, ami robotokkal, algoritmusokkal egyelőre nem helyettesíthető. Ide tartoznak a diplomások, a menedzserek, az orvosok, mérnökök, tudósok, professzorok, a tartalom-fejlesztők. A BILL-ek pedig azok, akiknek nincs diplomája, „kékgalléros” munkát vagy valamilyen kiszolgáló jellegű tevékenységet végeznek, pl. egy autógyárban dolgoznak a futószalag mellett vagy valahol az adminisztrációban dolgoznak. Vagyis nem teljesen „tudatlan” emberek, de nincs többjük egy jó középfokú végzettségnél.

Az üzenet lényege, hogy a TED-ek és a BILL-ek között folyamatosan nő a távolság! Az előzők estében úgy néz ki, hogy a jövőben biztonságban vannak, ezek körében nagy lesz a foglalkoztatottság, ezek nagy része jó állást fog találni magának. A második kategóriába tartozóknál a jövőben várhatóan folyamatosan romlani fog a helyzet. Ez 1960-tól kezdve egy masszív tendencia, tehát több mint ötven éve tart.

A politikai aktivitás tekintetében, vagyis mennyire vesznek ezek az emberek a formális, legitim politikai tevékenységben? El mennek-e például szavazni? Azt lehet látni, hogy a BILL-ek egyre inkább lekerülnek a politikai térképről. Nem lehet tudni, hogy mit fognak csinálni, de ha csinálni fognak valamit, nagy a valószínűsége annak, hogy radikalizálódni fognak, csak nem lehet tudni milyen irányba. Bűnözés terén a TED-ek megint jobb helyzetben vannak, ezen a területen a BILL-ek estében radikális és gyors a növekedés.

A fenti dolgok arra utalnak, hogy miközben innovációról, technikai fejlődésről beszélünk, nem árt azon elgondolkozni, hogy ennek milyen társadalmi következményi lesznek!

A szülők szempontjából az a konfúzió, hogy jobb a gyerekből TED-et, mint BILL-t nevelni. A mai világban, Magyarországban is az útkeresés állapotában vagyunk, senki sem tudja, hogy mi lenne a,  jó megoldás. Az lenne-e jobb, hogy a gazdaságban több lenne a verseny vagy vissza kéne „fogni” és az lenne-e a jobb, ha az állam erőteljesebben avatkozik be a gazdasági folyamatokba vagy éppen fordítva? Az valószínű, hogy minél tovább az oktatásban kell tartani a gyerekeket, akik ere nem alkalmasak, azokat időben ki kell venni az iskolából és a különböző szakmák felé kell „terelni” őket.

Csak a kérdés továbbra is itt lebeg a levegőben, hogy mi az a szakma, amit ma megtanulok és az a szakma lesz-e  öt, tíz, vagy akár több év múlva?

------ X -----

Az első nap délelőttjén nagy érdeklődést kiváltó előadást tartott Brigadier-Generál (retired) Larry Lashkevich a Magyar Katonai Logisztikai Egyesület (MKLE) tiszteletbeli tagja. A dandártábornok úr vezetője az International Business Development, Logistik Unicorp szervezetnek (Kanada). Előadásának címe angolul: Delivering Results and Achieving Succes in Hungary through Innovation and Logistics.

A védelmi innovációs szekciót Dr. Pogácsás Imre mk. dandártábornok (HM logisztikai csoportfőnök) vezette, aki bevezető előadását A Magyar Honvédség logisztikai rendszerének kihívásai címmel tartotta. A szekcióülésen a védelmi logisztika szintén neves külföldi (NATO) és hazai képviselői tartottak előadást. Ezen a szekcióülésen volt hallható Dr. Tollár Tibor tü. dandártábornok (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) Fejlesztési irányok és eredmények a katasztrófavédelemben című előadása is.

A Lashkevich tábornok úr előadásának, illetve a védelmi szekcióban elhangzott előadások témáit terjedelem hiánya miatt ebben a cikkben nem célszerű tárgyalni. Ezzel, jelentőségénél fogva is, várhatóan külön cikk fog foglalkozni a kiadványunkban.

A két napos rendezvényen a bevezetőben említett négy fő témában további előadások és interaktív beszélgetések voltak. Ezekről a rendezők napi folyamatossággal adtak tájékoztatást az érdeklődők részére a Magyar Logisztikai Egyesület Facebbok  oldalán, illetve az ugyanott megjelenő MLE TV csatornán (yotube).

A rendezvény fókuszában tehát az újdonság a „logisztika iparban” témaköre volt, melyben minden résztvevő számára biztosítva volt a naprakészség, valamennyien új információkkal gazdagodhattak, amit a mindennapi munkavégzés során a jövőben hasznosítani tudnak.

A cikk megírásához felhasznált anyagok:

1.) A fórumon elhangzott (a cikkben szereplő előadók) anyagai.

2.) Az MLE fórummal kapcsolatos kiadványainak anyaga.

3.) Az MLE Facebbok oldalán megjelentek.

4.) Az MLE TV Facebook (yotube) fórummal kapcsolatos műsoranyaga.

5.) Wikipédia (2015. február.)

 

Képek a rendezvényről:

Dr. Keszthelyi Gyula, Larry Lashkevich   

11.png

 

 

Professzor Bőgel György PhD  

12.png

Dr. Doór Zoltán

13.png

 

A résztvevők egy csoportja      

14.png

Dr. Keszthelyi Gyula, Dr. Pogácsás  Imre

15.png

Dr. Gáspár Tibor, Dr. Németh Ernő, Pásztor István  

16.png

 

Az MH Logisztikai Központ képviselete


17.png

 

Drón   

 

18.png

TOUGHBOOK

19.png

 

[1] Dr. Németh Ernő ny. ezredes, a hadtudomány kandidátusa, Cs.C

[2] JIG-eknek nevezzük azokat a gyártásban használt kiegészítő berendezéseket, melyek lehetővé teszik az azonos munkadarabok gyors és pontos rögzítését, pozícionálását. A pozicionáló berendezéseknél gyakorta alkalmazzák a "pokajoke" módszert, amely megakadályozza az alkatrész hibás beillesztését, így gyorsítja a termelést, csökkenti a hibaszázalékot. Amennyiben a felhasználási terület egyedi minősítéssel (pl: ESD) rendelkezik, úgy a minősítésnek megfelelő anyagokból készül a berendezés.

[3] A startup általában az újonnan alakított, nagy növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozásokat jelenti, melyet többnyire termék vagy üzleti modell innováció jellemez.

[4] A kkv betűszó a kis-, illetve középvállalkozások kifejezés rövidítése.

[5] Az IT information technology.

[6] GDP a bruttó hazai termék (angolul gross domestic product GDP, ejtsd: dzsídípí) többnyire         egy ország adott idő alatti (általában egy év) termelésének a mérőszáma.

[7] Napi Gazdaság, 2014. május 7., Sebastian Buckup

[8] A replikátor egy faj a Csillagkapu című sci-fi filmsorozatban. Az általában gép-pókhoz vagy egyéb külsejű gép-bogárhoz hasonlító faj egyedei saját magukat képesek sokszorosítani.

[9] A GE (General Electric) 1989 vége óta sikeresen működik Magyarországon, mára a cég mind az öt fő üzletága aktív hazánkban. Jelenleg a GE a legnagyobb amerikai munkáltató (több mint 13 000 munkatárs), és befektető, valamint az egyik legnagyobb exportőr Magyarországon, melyhez hozzájárul több mint 2 000 kulcsbeszállítója is.

[10]  A pilóta nélküli repülőgép (angolul Unmanned Aerial Vehicle, UAV, am. „személyzet nélküli légi jármű”, vagy Remotely Piloted (Aerial) Vehicle, RPV, am. „távolról irányított (légi) jármű”, vagy drón (az angol drone = here (méh) szóból) elsősorban katonai feladatokra alkalmazott olyan repülőeszköz, mely valamilyen ön- vagy távirányítással (leggyakrabban a kettő kombinációjával) rendelkezik, emiatt fedélzetén nincsen szükség pilótára.

[11] Szenzomotoros. mozgató és érzékelő szervek összehangolásával kapcsolatos.

[12] Az optikai karakterfelismerés (rövidítve OCR az angol optical character recognition szavakból) a számítástechnikában olyan eljárás, mely lehetővé teszi a fizikai hordozón (leggyakrabban papíron) szereplő analóg írás, szöveg digitális formába történő alakítását. Az átalakított szöveg ezután könnyen használható, feldolgozható számítógépes környezetben. Ide soroljuk az arcok felismerését is.

[13] Lásd:  Szűcs Attila őrgy., főgyógyszerész, „A gyógyszerellátás logisztikája” c. cikkét. Katonai   Logisztika folyóirat, 2007.2. szám.