A Magyar Logisztikai Egyesület szakmai blogja

Mondovics János - Az igénytervező különös szerepe az ellátási lánc folyamatainak optimalizálásában

2018. március 13. - Magyar Logisztikai Egyesület

 

Megjelent a Logisztikai Évkönyv 2018-ban (ISSN 1218-3849)

 

Mondovics János

Okleveles gépészmérnök, okleveles gazdasági mérnök, MLBKT logisztikai magiszter, a Budapesti Gazdasági Egyetem címzetes egyetemi docense. Korábbi pozíciói: ügyvezető igazgató a Logisztikai Fejlesztési Központban, logisztikai tervezési vezető a SABMiller-Drehernél, projekt menedzser és SC planner a Colgate-Palmolive-nál, IT igazgató a Trans-Agent Internationalnél, tudományos munkatárs (gyártási logisztika) a Gépipari Technológiai Intézetben. Jelenleg a Bonitat Kft (ellátási lánc fejlesztés) ügyvezető igazgatója. Több,  mint 60  publikációt szerzett, és több, mint 45 előadást tartott szakmai konferenciákon, a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Miskolci Egyetemen. A Budapesti Gazdasági Egyetemen logisztika és ellátási lánc menedzsmentet tanít.

E-mail: janos.mondovics@bonitat.eu

 

Bonitat Kft., 1193 Budapest, Móriz Zsigmond utca 3.

 

Összefoglalás:

Az ellátási lánc működtetésében az igénytervezés szerepe, jelentősége egyre növekszik a gyártás és elosztás digitalizációjával összhangban. A vállalati működésben ez a funkció az információk széles körét gyűjti a belső és külső folyamatokra kiterjedően, értelmezi azokat, és konszenzusos döntéseket hoz a rövid távon várható értékesítés (igény) szerkezetéről, nagyságáról. Ebben az értelemben teljesítménye elsődlegesen meghatározó a készletekre, a kapacitás kihasználásra, a cash flow-ra, a vevőkiszolgálás színvonalára és a nyereségességre vonatkozóan. Éppen ezért kiemelkedően fontos az igénytervezőt körülvevő szervezet és folyamatok harmonizálása.

Kulcsszavak: ellátási lánc, előrejelzés, igény tervező, kereslet tervező, előrejelzés fejlesztés

 

1. Az értékesítés tervezése

 

Az ellátási lánc szereplői között az egyik legtitokzatosabb funkció az igénytervezőé (demand planner). Azzal együtt, hogy az általa meghatározott igényvárakozások meghatározóak a készletek és kapacitáslekötés (így a vállalati működés eredményessége) szempontjából, mégis a pozíció fontossága, megbecsültsége (presztízse) nincs arányban a felelősséggel és a lehetséges következményekkel. Szkeptikusok (mértéktartóan gondolkodók) szerint a presztízs problémája általánosan is érinti az ellátási lánc pozícióit.

Miért vált fontossá az igénytervezés (egyáltalán az ellátási lánc menedzsment) szerepének értékelése? Az iparban megjelent forradalmi változások (Industry 4.0) és a kereskedelem új struktúráinak térhódítása (omni-channel) a gyorsabb és pontosabb teljesítmény kihívását támasztotta az ellátási lánc menedzsment (supply chain management) felé (Mondovics, 2017b). Az igény- és értékesítéstervező (előrejelző) funkciók értelmezése sok esetben nem világos. Pontos megértésükhöz a vállalati folyamatokban betöltött szerepük ad segítséget. A stratégiai értékesítés tervezés indítja a vállalati tervezési folyamatot, ezen belül is elsődlegesen a tulajdonos szándéka határozza meg a piaci aktivitás jellegét (1. ábra):

 1_abra.png

 

  1. ábra. Az üzleti tervezés fő argumentumai. Forrás: saját szerkesztés.

 

 

Erre épül a marketing és értékesítési terület összehangolt tevékenysége, az értékesítési stratégiai előrejelzés kialakítására. Az igénytervezés szorosan kapcsolódik a stratégiai értékesítés tervezéshez (hosszútávú igénybecslés) és a középtávú értékesítés tervezéshez. Az igénytervezés célja az előre meghatározott kiszolgálási színvonal elérése, melynek érdekében folyamatosan javítani kell a keresletbecslés pontosságát befolyásoló döntéseket, valamint a biztonsági készletek meghatározását.

2.  Az ellátási lánc tervezése

Az ellátási láncban a bizonytalanságnak alapvetően két fő forrása ismert (Mondovics, 2017a):

  • folyamatbizonytalanság (gyártás megvalósulása, az átfutási idő bizonytalanságai),
  • igénybizonytalanság.

A kereslet előreláthatóságának bizonytalanságait a gyakorlatban egyfelől a biztonsági készletekkel, másfelől az előrejelzéssel összefüggő információk bővítésével mérsékelhetjük. Az egész ellátási lánc mentén születő döntések alapját jelentik a már elfogadott vevői rendelések, valamint a tervezett értékesítések, a becsült igények. Ebből következően az ellátási lánc teljesítménye az igénytervezés minőségétől függ, amely együttműködést feltételez, és közös erőfeszítéseket igényel. Az igénytervezés összefüggéseit és fő eszközrendszerét az 2. ábrán követhetjük:

2_abra.png

  1. ábra. Az ellátási lánc gyártó oldali tervezési feladatai és az igény tervezés összefüggései. Forrás: Rohde (2005) alapján kiegészítette Mondovics János.

 

Melyek az igénytervezés eredményei és ki igényli azokat? A középtávú termelési vezérprogram-igény előrejelzést kíván  termékcsoportonként,  értékesítési  földrajzi területenként és csatornánként, heti bontásban, a lánctól függően biztonsági készletet javasol gyártelepenként és elosztóközpontonként. A rövidtávú készletpótláshoz (igényfedéshez) termékenkénti napi igény előrejelzés szükséges. Az eredmények struktúrája nagymértékben függ az alkalmazás körülményeitől és a működtetési követelményektől.

Az igénytervezés során általában az alábbi három klasszikus lépést követjük (Chase, 2013):

 

  • Az előrejelzés kialakításának első fázisa statisztikai elemzés alapú, melyet a kiterjedt részleteken nyugvó kifinomult automatikus módszerek jellemeznek és eredményül az előrejelzés idősorainak jellegzetes részleteit
  • A következő lépésben az idősoros előrejelzési adatokat kiegészítjük az előző lépésben figyelmen kívül hagyott információkkal, mint kereskedelmi promóciók, marketing akciók, a kereskedelmi csatornák változásai, A kiegészítéseket manuálisan, vagy megfelelő szoftverrel illeszthetjük be a részletes előrejelzési mátrix megfelelő pontjaira.
  • Az előrejelzési folyamatot az ellátási lánc funkcionális szervezeteinek széles köre támogatja (értékesítés, gyártás, beszerzés, pénzügy, marketing), melyekkel hatékony együttműködési, egyeztetési folyamatot kell kialakítani; e folyamat eredménye egy egyetértésen alapuló előrejelzés, amit az egész ellátási lánc minden tervezési lépésében alkalmazni

 

 

3.  Az igény tervező

Az igény (kereslet) előrejelző szerepe két okból is különleges: egyrészt elsődleges feladata az igény előrejelzése, az előrejelzés viszont ritkán válik be pontosan; másrészt pedig e funkció megköveteli a széleskörű együttműködést mind a belső, mind a külső partnerekkel.

A vállalatok azt vallják, hogy nagy szükségük van hozzáértő ellátási és keresleti igény tervezőre, bár a pozícióval kapcsolatos követelmények rendkívül változatosak, így a legtöbb esetben egy-egy konkrét feladat ellátására különböző kompetenciájú, tapasztalt (és nem kezdő) szakember alkalmas.

A követelmények közül kiemelkedik az erős matematikai és statisztikai készségek igénye, de emellett rendkívül fontos a jó kommunikáció a szervezeten belül és szervetek között, valamint mélyreható ismeretek a gyártás, a logisztika, a marketing, az értékesítés és a  pénzügyek területén (Chase, 2016).

Kérdés: kik ezek a félelmetesen tehetséges szakemberek és hol találhatók? A funkció összegyűjtött legfontosabb tulajdonságait az alábbi ábra szemlélteti:

3_abra.png

  1. ábra Az igénytervező  kompetenciáinak  térképe.  Forrás:  Canadian Supply Chain  Sector Council (2014).

 

Az előrejelzés szorosan véve nem egy „igazi“ tervezési és döntési folyamat, „csupán” az a célja, hogy a lehető legpontosabban vetítsük előre a várható eseményeket. Ebből következően a körültekintően kialakított rendszerek nem determináltként kezelik az elemi előrejelzési adatokat, hanem valószínűségi tartományokat rendelnek azokhoz (egy meghatározott szám helyett bekövetkezési tartomány) (Vlckova és Patak, 2010).

Ezért a  változó  kereslet és  a  bekövetkezési tartományok szerinti logika további  modulok alkalmazását igényli a folyamatban, mégpedig szimulációs, illetve ‘mi-van-ha’ elemző eszközöket. Ezek a követelmények tovább erősítik az igény tervező IT kompetenciáinak szükségességét.

A fentiekből következően a vállalati tevékenységekben a szorosan vezetett területek (gyártás, pénzügy) szerint az előrejelzés rendszerint rossz! Ez abból következik, hogy minden tervezési lépés, mely az igénytervezésen alapul, szükségszerűen bizonytalanságot hordoz. Az előrejelzésen alapuló gyártási és kiszállítási program (azok megvalósulása) és az aktuális értékesítés (vevői rendelések) különbsége befolyásolja az egész ellátási lánc vevőkiszolgálási színvonalát. A vevőkiszolgálási színvonal rendszerint nem éri el a 100%-ot, a biztonsági készlet a megfelelő eszköz a vevőkiszolgálás javítására.

Mint látható, az igénytervezésre alkalmas szakember aktuális képességei és annak a karrierpálya szerinti megfelelése igen különböző lehet. Sokan választják a házon belüli képzés rögös, de hatékony útját, vagy más megoldás híján igénytervező szakember bérbe vételét.

A felrajzolt képhez fontos adalékokkal szolgál egy korábbi felmérés:

 4_abra.png

 

  1. ábra. A kereslet (igény) tervező karrierútja a válaszadó cégeknél, a tervezőnként emelkedő

DFU szám és az igénytervezési folyamatok hatékonysága; eredmények. Forrás: Gilmore, 2013.

 

 

A felmérés eredményei azt jelzik, hogy e rendkívül komplex pozícióban eredményeket felmutatni képes munkatársak (a cégek több, mint felénél) karrier (továbblépési) kilátásai rendkívül jók, amit a vállalati működés széles és aprólékos megismerésével nyert tapasztalatok ösztönöznek (operatív bölcsesség). A demand management jelentőségét mutatja, hogy a DFU szám növekvő trendjéhez az igénytervezési folyamatok növekvő hatékonysága társul. Ez egy drága, de megtérülő pozíció. A pozíció sikeres betöltéséhez az elméleti alapok mellett széleskörű (több területet átfogó) vállalati gyakorlatra van szükség, azaz nem sikeres gondolat a ‘nyeretlen kétévesek’ alkalmazása. Ebből következően kinevelésük elsődlegesen vállalati érdek, megtartásuk még inkább az.

 

Irodalomjegyzék

Canadian Supply Chain Sector Council (2014): Occupational Standard: Forecasting and demand manegement specialist. Document Version: June 19, 2014

Chase, Charles W. (2016): Next Generation Demand Management: People, Process, Analytics, and Technology. Wiley and SAS Business, 2016.

Chase, Charles W. (2013): Demand-Driven Forecasting: A Structured Approach  to Forecasting. Wiley.

Gilmore, Dan (2013): Supply Chain News: Understanding the Role of Demand Planner. Supply Chain Digest, Nov. 15, 2013

Mondovics János (2017a): Előrejelzés, értékesítés és operatív működés. A gyártás és a disztribúció összhangtalansága. NÉBIH konferencia, Budapest, 2017. május 3.

Mondovics János (2017b): A gyártás és a disztribúció összhangtalanság. Logisztikai Híradó,

2017 augusztus.

Rohde, Jens (2005): Chapter Coordination and Integration in Hartmut Stadtler. In Christoph Kilger (ed.): Supply Chain Management and Advanced Planning – Concept, Models, Software and Case Studies. Springer.

Vlckova, Vladimira – Patak, Michal (2010): Role of demonad planning in business process management. 6th International Scientific Conference, May 13–14, 2010, Vilnius, Lithuania

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mle-logisztika.blog.hu/api/trackback/id/tr9413735806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.