A Magyar Logisztikai Egyesület szakmai blogja

Miért nem lettünk (eddig) Közép-kelet Európa logisztikai központja? - 2010. 11. 23.

2017. március 08. - Magyar Logisztikai Egyesület

Az alábbi cikk 2010. november 23-án íródott. Várjuk a hozzászólásokat, valamint a véleményeket, hogy az olvasók szerint mi változott meg a cikk megírása óta, köszönjük.

 

Miért nem lettünk (eddig) Közép-kelet Európa logisztikai központja?

 

A rendszerváltás után a magyarországi emberek úgy érezték, hogy ismét történelmi lehetőség előtt állunk. Tanulmányok születtek arról, hogy vajon mely tevékenységek adnak lehetőséget az országnak, melyek a kitörési pontjai? A lehetőségek között szerepelt a logisztika is. Ekkor született meg a gondolat, legyünk Közép-Európa logisztikai központja! Az eltelt közel húsz év alatt ez irányú ambíciónk jelentősen csökkent, pedig az ország földrajzi elhelyezkedése szinte predesztinálja erre.

A „Magyar Logisztikai Stratégia” című dokumentum –amely Közép-kelet Európa egyik meghatározó logisztikai központjára redukálta az eredeti célt-nagy nehezen 2007-ben elkészült.  Egy évvel később került a kormány elé, amely azonban sok más fontos teendője mellett elfelejtette elfogadni. Így ma sincs Magyarországnak logisztikai kormányzati stratégiája e fontos területen. A gazdaság más ágazataiban sem születtek meg azok a stratégiai tervek és dokumentumok az elmúlt nyolc évben, amelyek megvalósításával meginduló gazdasági és társadalmi fejlődés Közép-kelet Európa élvonalába emelte volna Magyarországot.

Pedig a logisztika nagy lehetőség, és óriási tartalékaink vannak ebben az iparágban, hiszen a fejlett országokban a GDP részesedése duplája a hazainak. Mik a feltételek?

Egy térségi logisztikai tevékenység lehetősége egy centrális elhelyezkedésű ország, mint pl. Magyarország számára sem automatikus. Nagymértékben függ külső tényezőktől, mint a globális, és regionális (európai) áruáramlási folyamatok, valamint a helyi gazdaság aktivitásától.

Az ország logisztikai központtá válása szempontjából elsődleges,hogy  lehetőleg  azok az áruáramlási folyamatok haladjanak át az országon,amelyek logisztikai szolgáltatási igényt is generálnak A globális áruforgalom ilyen,hiszen a schengeni határ  átlépésekor  rövid időre megszakad az ellátási lánc. Ekkor kell a szomszédos országokkal versenyképes szolgáltatást nyújtani, vámolni,finising tevékenységet végezni. Ehhez szükség van komplex szolgáltatást nyújtására képes hazai és nemzetközi szolgáltató vállalatok kellő számú jelenlétére.

A globalizáció mellett az Európán belüli regionális áruforgalom is lehetőséget ad arra,hogy a logisztikai szolgáltatási igényeket  jórészt Magyarországon elégítsék ki. Az ország logisztikai központtá válását nagymértékben elősegítené, ha minél több európai, vagy tengeren túli ,multinacionális vállalat felismerné,hogy az egyre fontosabbá váló  kelet-európai,benne a hatalmas és igényes  orosz piac ellátásában Magyarország az utolsó megbízható  és hatékony értékesítési pont .A távol –keleti  áruk európai elosztó központjaként pedig  ideális helyszín.

A hazai gazdaság által támasztott logisztikai igény szempontjából fontos a helyi gazdasági szereplők teljesítménye, termelési és kereskedelmi színvonala. A gyártási és értékesítési központok és hálózatok magyarországi kiterjesztése generálja a logisztikai szolgáltatási kereslet növekedését. Ez azonban csak akkor válik a magyar szolgáltatók számára is keresletté, ha azok versenyképesek.

A szolgáltatások megfelelő szinten történő biztosításához szükséges, hogy a szereplők számára rendelkezésre álljanak fejlett infrastruktúra elemek, mint a közlekedési és informatikai infrastruktúra, logisztikai központok, valamint magas felkészültségű humán erőforrás.

Az ellátási láncok nemcsak fizikai okokból szakadnak meg, mint pl. az átrakási szükséglet, hanem gazdálkodási vagy szabályozásból eredő okai is vannak. A megrendelő igényének rugalmas kielégítése készletezést igényel, melyek a logisztikai központokban más szolgáltatásokkal együtt elvégezhetők. A globális ellátási láncokban a vámolás és nyereségképzés helye az adott ország szabályozásától függ.

A fentiekben röviden összefoglaltak tehát a feltételei Magyarország logisztikai központtá válásának.

Ha tudjuk a feltételeket, akkor miért nem lettünk azok?

Először is el kellene dönteni, hogy azzá akarunk válni! Azután összehangolt gazdaságpolitikai döntéseket kell hozni, amelyben a versenyképes gazdaság feltételei kialakulnak. Külpolitikai, külgazdasági döntéseket kell hozni, amelyekkel szövetségeket kötünk, eldöntjük, kivel versenyzünk, kivel működünk együtt. Ez a fejlesztési források allokációja szempontjából is fontos. Fejleszteni kell a közlekedési infrastruktúra elemeket. A vasúti, vízi és légi szállítás feltételeit, versenyképességét jelentős fejlesztésekkel lehet biztosítani. A közúton szabályozással lehet a forgalmat befolyásolni, fejleszteni- ezek állami feladatok. A többi fejlesztési feladat a piaci szereplőké. A logisztikai központok, az informatika fejlesztése szintén piaci feladat. Számos más terület,mint pl. K+F,oktatás,KKV-k fejlesztési lehetőségei  szisztematikus újra gondolást ,újratervezést és gyors cselekvést igényelnek.

Ezekkel a feladatokkal kell az új kormánynak szembenéznie,s ha döntött cselekednie,hogy Magyarország lehessen  Közép-kelet Európa   logisztikai központja.

Budapest,2010-11-23

Dr.Doór Zoltán

elnök

Magyar Logisztikai Egyesület

A bejegyzés trackback címe:

https://mle-logisztika.blog.hu/api/trackback/id/tr6012322673

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.