Új technológiák az ellátási lánc biztonságának szolgálatában
Krypto valuták forradalmasítják a számítástechnikát
III. rész
Eddig is nagyon sok erőfeszítést tett a logisztikai szakma az ellátási lánc biztonsága érdekében, egy részt a „tracking and tracing”, ami meghatározza, hogy az úton lévő áru éppen merre halad, és ha a tervezett haladási iránytól eltérne a szállítmány, akkor jelzést ad az útvonal felügyeletével megbízott állomásnak, de ez nem csupán a szállítmány, hanem az áruk nyomon követését is támogatja. Nagy jelentőséggel bír akkor, amikor olyan vállalkozásokról kapunk híradást, hogy egy gyártási folyamat során (többnyire az autóiparban) a fővállalkozó bevon a folyamatba vállalkozásokat, melyek úgy szintén a feladat elvégzéséhez alvállalkozásokat vesz igénybe, ezt hívjuk TIR1-TIR2-TIR3 beszállítói, illetve gyártói láncnak. A termék végső formáját elnyerve nem minden esetben lehet az ellátási láncot „visszabontani” az eredendő beszállítóhoz. Ezekre már számtalan technika, technológia ad választ a logisztikai ellátási lánc menedzselése kapcsán. Alapvető, hogy a láncba bekerülő alapanyagtól, félkész termékeken át mindegyik egy egyedi azonosítót viseljen, ez a leggyakrabban a sarzsszám, de ma már léteznek egyéb azonosítók, úgy mint a vonalkód (vagy azok megjelenési formájával megegyező mátrixok, QR kódok), de értékes, beépítendő elemek a korszerű RF tag-eket (címkéket) is hordozhatják.
Az előbbiekben felsorolt ellátási láncban szereplő elemek nyomon követése nagyon komoly adminisztrációs munkát igényel. Ezt a hatalmas adminisztrációs feladatsort forradalmasítja az úgynevezett „block chain” technológia.
Mi a block chain technológia?
Ismét vissza kell nyúlnunk a bitcoin és az egyéb krypto valuták „bányászatához”.
Előző cikkeimben (Hagyományos és a digitális fizetőeszköz I-II. rész) már kifejtettem, hogy hogyan juthatunk bitcoin-hoz (vagy egyéb krypto valutához). Többek között „szükségünk van a technikai háttérre, ehhez először is szükséges egy kellően erős GPU-val (grafikai feldolgozó egységgel, vagyis grafikai-/videó-kártyával) ellátott asztali számítógép és egy bitcoin-tárca, melyet regisztrációval hozhatunk létre.”
A bitcoin „bányászat” során jön létre a block chain, azaz a blokklánc, ami nem egyéb, mint egy elosztott adatbázis, amely folyamatosan növekvő adatblokkokból álló listát tartalmaz, tart nyilván, folyamatosan követi, így a hamisítás és az adatbázis módosítása kizárt.
- ábra Block chain struktúra rajz, Forrás: Internet
„A blokkok a kezdeti megvalósításokban csak adatot tároltak, de a modern megvalósítások (például az Ethereum) már futtatható kódok tárolására is alkalmasak. Egy blokk tranzakciók listáját és benne tárolt programok által végzett műveletek eredményeit tartalmazza, valamint meta adatokat, amik időponthoz (egyedi időbélyeg alapján) és az előző blokkhoz kapcsolják. Az egyedi időbélyegek garantálják a hamisítás elleni védelmet.
A blokkláncot a bitcoin legfőbb technológiai újításának tartják, ahol egy nyilvános főkönyvként működik, amely rögzíti az összes bitcoin tranzakciót. A bitcoin egy peer-to-peer protokoll, ahol bárki csatlakozhat a hálózathoz, kezdeményezhet tranzakciókat, és hitelesítheti is azokat, blokkok létrehozásával, ezért hívják "engedélyek nélküli" protokollnak. Az eredeti koncepció több krypto pénzhez, illetve elosztott adatbázishoz is forrásként szolgál.[1]
Nézzük a blokklánc fizikai felépítését:
Vizsgáljunk egy egyszerű kereskedelmi tranzakciót. Keresek valamit az Interneten, melyet szívesen megvásárolnék, legyen az egy ruházati cikk, egy szórakoztató elektronika, vagy akár egy színházjegy. Miután rátaláltam a keresett termékre, az értékesítő kér tőlem egy hitelkártyaszámot, majd a banki felületre terelve leemeli a szükséges összeget, amely alapján megkapom a terméket, a vásárolt cikktől függően az átvételére vonatkozó módozatok kiválasztása után (helyszínre vagy gyűjtőpontra szállítás, vagy nyomtatható voucher/utalvány). A credit card használatánál bankok biztonsági rendszerétől függően a folyamat lezárása előtt egy köztes biztonsági SMS kóddal még megerősíttetik velem a vásárlás szándékát. Valójában a tranzakció pénzügyi „vetülete” három helyen is rögzítve lesz, egyik a vevő, a másik az eladó, harmadik a köztes intézmény, a bank adatbázisában.
Mi van akkor, ha én, mint egy független egyén az Interneten keresztül értékesíteni szeretnék egy általam már használati értékét vesztett, de jó állapotban lévő terméket? Felteszem az adott terméket arra a web-es felületre, ahol a C2C (consumer-to-consumer) az egyén az egyénnel áll szemben. A tranzakció során áru és annak ellenértékének a cseréje történik meg anélkül, hogy egy harmadik fél (pl.: egy bank) benne lenne a tranzakciós folyamatban.
Mi az előnye ennek? Egyrészt nincs nyoma a kereskedelemnek. Jó ez? Igen, mert nem fizetek utána adót, bár, ha ezt „nagyban játszom”, felfigyelhet rám a hatóság és ellenőrzés alá vonja az ügyleteimet. Hátránya, hogy időnként megbízhatatlan téves információk alapján a felkínált termék és annak ellenértéke nincs szinkronban.
Nemrég lehetett hallani a híradásokban, hogy nagy értékű személygépkocsik Internetes értékesítésénél az ellenértéket trükkel kiszedték a vevőből, majd a bemutatott terméket a vevő sosem kapta meg (a gépkocsinak egy fiktív eladói hátteret kreáltak egy webes felületen – eladó kilétének, környezetének és a feltett gépjármű képének hamisításával).
Az ilyen és ehhez hasonló csalások ellen sok esetben nincs védelem, csupán a gyanakvás és az elővigyázatosság. Addig ne fizessünk, amíg nem győződünk meg arról, hogy a kínált termék és annak ellenértéke valós.
Az előző példák kapcsán jobban meg fogjuk érteni a bitcoin, vagy egyéb krypto valutákkal történő kereskedést.
Ezen a területen is két egyén, küldő és fogadó fél a tranzakció két végpontja. Köztük a fenti példából ismert módon hiányzik az állam, az adóhatóság. Sok esetben örömmel nyugtázzuk, hogy nem szükséges adót fizetni, de ez hosszú távon erősítheti a szürke gazdaságot, vagy a pénzmosást. Ezért már egyes állami szervek és a bankok is próbálnak a bitcoin által felszínre került technológiákra „ráhangolódni”.
Újabb információim szerint a krypto valutákkal történő kereskedelem nem vonható a pénzügyi kereskedés szabályozása alá, mert nem kötvény, nem állampapír és nem állam által kibocsátott pénz. De mégis meg lehet adóztatni például, ha valaki forintért vesz az Interneten, vagy a rendelkezésre álló ATM automatákból bitcoint, vagy egyéb tranzakció során (pl.: Tőzsdei forgalomból) jut krypto valutához. A magyar adótörvények szerint a magánszemélyek minden bevétele jövedelem, így a krypto valuták kereskedéséből származó árfolyamváltozás is, főleg, ha azt egy befektetésben próbálja „fialtatni”.
A NAV jelenlegi álláspontja szerint a krypto valutákból származó nyereség az „egyéb jövedelem” kategóriába esik., melynek adótétele nem csekély, SZJA 15%, Egészségbiztosítási alapba (EHO) a keletkező jövedelem 84%-a után fizetendő 19,5%. Összehasonlíthatjuk az értékpapír kereskedelem nyereségtartalma után fizetendő adókkal, ahol a kamat után az SZJA 15% és az árfolyam nyereség utána még 14% EHO-t is kell fizetni, közel sem annyit, amit a jelenlegi szabályozás során az „egyéb nyereség” kategória lefed.
Az új technológiára való „ráhangolódás” első lépések egyike a banki szférában a FinTech megjelenése jelentette.
„A FinTech nem csak technológiai innováció a pénzügyi szektorban. A FinTech a digitális pénzügyek legújabb generációja, amivel a pénzügyi szolgáltatások egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá válhatnak.
Mi a FinTech?
A FinTech az angol „Financial Technology” kifejezésből származik, ami szó szerint pénzügyi technológiákat jelent. A FinTech utalhat digitális pénzügyi szolgáltatóra, amely a hagyományos pénzügyi szolgáltatókhoz (pl. bankokhoz) képest a legújabb technológiákat használja innovatív, magas ügyfélélményt biztosító pénzügyi szolgáltatások nyújtására. Ezenkívül a kifejezés utalhat új szoftverre, informatikai rendszerre, megoldásra is.”[2]
Folytatva a fenti példát, az eddigi két szereplőn küldő-, és fogadó fél egymással úgy lép kapcsolatba, hogy a „hordozó felület” az Internet, és ezen keresztül küldenek vagy fogadnak krypto valutát.
- ábra Krypto valuta cserekereskedelem, Forrás: Internet[3]
Ezen kívül belép egy harmadik is, az ún. bányász (miner). Ők azok, akik számítógépekkel (manapság már egyéb hardware eszközökkel is) a gépek számítási kapacitását használják a végbement tranzakciók érvényesítésére.
- ábra Block chain struktúra, Forrás: Internet[4]
A bányászathoz erős grafikai/videó kártyával rendelkező gépekre van szükség, így a felállított kb. 10 percenként csomagolják össze blokkokba (vagy csomagokba) a tranzakciókat és közben számolják a „cryptographic hash” függvényeket. Ezek a magyarul hasító-függvénynek nevezett eljárások tetszőleges „n” hosszúságú adatból, fix/véges hosszúságú karaktersort képeznek (ez a hash value). A kapott hash value egy véletlenszerű karaktersor, mely számokat és betűket tartalmaz, illetve az eredeti adatsorban történő legkisebb módosítás is egy merőben új hash value-t hoz létre. A bitcoin esetében ebben a folyamatban szerepet kap egy harmadik szereplő is, az ún. nonce, mely egy véletlenszerűen kreált szám, mely a hash-elés előtt adódik az eredeti adatsorhoz. A nonce[5] megváltoztatása során is egy új hash value jön létre. Ezzel az eredendő blokkok egyedisége nem sérül.
Blockchain
Az imént említett blokkokból épül föl a blockchain, melyben a fentiek alapján minden blokk tartalmaz információt az őt megelőző blokkból, ez az egyedi hash, mely segítségével kapcsolódnak egymáshoz a blokkok.
Ez adja a biztonságát a rendszernek, hiszen ahhoz, hogy valaki átírjon egy, a láncba már beépült blokkot, új nonce-al kellene azt ellátnia úgy, hogy az is a megadott számú nullát produkáljon, majd, mivel ezáltal megváltozott az ezen blokkra utaló hash, a következő blokkal kellene ezt a folyamatot eljátszania addig, amíg szelektív minden blokkot újraír a rendszerbe, mindezt úgy, hogy mindeközben a teljes hálózat újakat hozzon létre az aktuális láncon. Ekkora számítási kapacitás felhalmozása gyakorlatilag a lehetetlen kategóriájába tartozik. Erre egy érzékletes példa: 2010 december vége táján 1000 KiloHash/sec sebességgel egy új blokk létrehozása kb. két évet vett volna igénybe. Újabb szériás Intel i7 processzor nem képes többre, mint 100 KiloHash/sec. (Ez vezetett oda, hogy külön cégek alapultak arra a célra, hogy BTC-bányász hardware-t fejlesszenek, melyek ezen kívül másra nem igazán használhatók, de ebben messze felülmúlják a számítógép hagyományosan bányászatra használt részeit (CPU ill. GPU).
Szintén egy példa: nagyjából 40 dollárért online rendelhetők olyan eszközök, melyek 63 GigaHash/sec sebességgel bányásznak, és ezek nem is számítanak felsőkategóriás eszköznek) Maga a blokklánc mindig az ősblokktól (genesis block) számított leghosszabb útvonalat jelenti a teljes strukturális „fán”. Elképzelhetők árva blokkok, de ezek maximum két lépésig tudnak elágazni normális esetben, ez akkor fordulhat elő, ha nagyon rövid időn belül két blokk is létrejön egy anya blokkból, a kettőből azon fut majd tovább a lánc, amelyre építve előbb létrejön egy új.”[6]
- ábra Block chain egymáshoz kapcsolásának struktúrája, Forrás: Internet[7]
Blokklánc lenne az új Web 3.0?
- ábra Blockchain alkalmazási felületek, Forrás: Internet
A blokklánc potenciálisan kiiktatja a közvetítőt az ilyen jellegű tranzakciókból.
Internetes személyazonosság és hírnév decentralizálttá válik. Az adat annak a tulajdona lesz, akihez tartozik.
Új üzleti alkalmazások: (jelen fejezet tartalmilag teljes egészében a hivatkozásból lett merítve) [8]
Okos szerződések
Az aktuális fejlettségi szintjén a technológia képes a jelenleg „több kézen” átmenő szerződések helyett okosszerződéseket létrehozni. Például, egy ingatlan adás-vételi ügyletnél az eredendően az építés során alapjaitól felhúzott lakó ingatlan még a beépített anyagok mellett a tulajdonosi viszonyokat is rögzíti a blockchain-ben, akkor nincs szükség ügyvédre, közjegyzőre és végső esetben a Földhivatalra sem.
Mint nyilvánosan hozzáférhető főkönyvek, a blokkláncok bármi fajta nyilvántartás kezelésére hatékonyan használhatók, az ingatlanok tulajdonosi hovatartozására egyaránt. Az ilyen adatlapok sokszor csalás és hamisítás tárgyát képezik miközben az adminisztrációjuk drága és időigényes. Pár ország elkezdte a blokklánc alapú ingatlantulajdonosi nyilvántartás kialakítását. (Honduras volt az első, amely 2015-ben bejelentette ilyen jellegű kezdeményezését, bár a projekt jelenlegi állása tisztázatlan. Az elmúlt évben Grúzia együttműködési szerződést írt alá a Bitfury céggel blokklánc alapú ingatlannyilvántartás létrehozására.)
Mi magunk is tapasztalhatjuk az ingatlanpiac érintettségét, ha beírjuk az Internet kereső programjában: lakóingatlan vétele bitcoinért, pár értékesítésre váró lakás feljön a keresőben.
„Egy fővárosi információtechnológiai cég, a Netlife Consulting tett közzé – valószínűleg elsőként – olyan hirdetést, amelyben bitcoinért kínálnak eladásra egy magyarországi ingatlant. A hirdetés angol nyelvű szövege alapján nem magyar vevőre számít az eladó, aki egyébként a lakás tulajdonosa, ingatlanját 15 bitcoinért, azaz nagyjából 32 millió forintért kínálja eladásra.”
Kormányzás
Távlatokat adhat a jelenleg forrongó szavazási rendszerben is világ szerte ez a technológia. Az eredmények teljes mértékű transzparenciájával és publikusságával, az elosztott adatbázis technológia teljes átláthatóságot vihet a választásokba, vagy bármely közvélemény-kutatásba. Az ethereum-alapú okosszerződések segítenek a procedúra automatizálásában.
Ellátási lánc biztonság
A fogyasztók növekvő érdeklődéssel szeretnék tudni, hogy a vállalatok által tett termék-etikai nyilatkozatok hitelesek-e? Az elosztott főkönyvek egyszerű megoldást nyújtanak a termék életciklus feltérképezésére és a termékeredet hitelesítésére.
Az átláthatóság blokklánc alapú dátum és helyszín időbélyeggel jár, például az élelmiszergyártás során az eredendő „alapanyag” termelőhely (termőföld, ültetvény, tenyésztési farm) esetében már a kezdetektől egyedi azonosítót kap minden termék (ezt vonalkóddá, mátrix kóddá vagy QR kóddá lehet vizualizálni), melyet a későbbiekben is a termék megőriz, sőt a gyártás során az összes termék- összetevőre is érvényes, így nem fordulhat elő, hogy egy „hibás” komponens a rendszerbe kerülve fennakadást okozzon, vagy rontsa a termék hírnevét. Az egyedi azonosító (időbélyeg) egyúttal egy minőségbiztosító kód is.
Információim szerint Magyarországon már kísérleti jelleggel egy-egy cég kezdi bevezetni az élelmiszer ellátási lánc blockchain technológiára épülő auditját.
Adattárolás
Az adattárolás decentralizációja egyértelmű előnyökkel jár. Az adatok elosztása a hálózaton, véd az adatvesztéstől és a hacker támadásoktól.
„Az Inter Planetary File System (IPFS) segítségével könnyen felvázolható egy elosztott hálózat működése. Nincs szükség centralizált kliens-szerver kapcsolatra (pl.: ha a jelenlegi webre gondolunk). Az internet struktúráját adó decentralizált honlapok segítségével potenciálisan felgyorsítható a fájltranszfer és a streaming idő. Ilyen fejlesztés nem csak kényelmi szempontokat szolgál. Szükséges a web jelenlegi túlterhelt tartalomszolgáltató rendszereinek frissítése is.”
Szellemi tulajdonjog védelme
Köztudott, hogy a digitális információt végtelen számban lehet másolni – és egyben megosztani. Ennek hatására a felhasználók kezébe egy aranybányányi szabadon felhasználható tartalom kerül. Ugyanakkor a szerzői jogdíjak haszonélvezői nem ilyen szerencsések és lassan elvesztik szellemi termékeik tulajdonjogát és kénytelenek pénzügyi károkat elszenvedni. Okosszerződésekkel kivédhetők a szerzői jogsértések és egyben automatizálhatók a kreatív tartalmak online adásvétele is kiiktatva a jogtalan fájlmásolást és redisztribúciót (újra terjesztést).
„Mi az IoT? Hálózat által felügyelt elektronikus eszközök egyes típusát jelenti – például a raktár levegő hőmérsékletének felügyelete. Az okosszerződések segítségével automatizálható a zárt rendszerek felügyelete. Az IoT szoftverek, szenzorok kombinációja, ahol a hálózat gondoskodik a tárgyak és készülékek közötti adatforgalomról. Az eredmény: rendszerhatékonyság és költségmegtakarítás.
A legnagyobb gyártók és telekommunikációs cégek már most ölre mennek a jövőbeli IoT dominancia kivívásáért. Gondoljuk csak a Samsung, IBM és AT&T trióra. Ezen pionír vállalatok IoT készülékei már a mechanikus részek előre látható karbantartásától, az adatelemzésen át egészen a tömegautomatizálási rendszerek menedzsmentjéig felelni fognak.”
Lokális mikrohálózatok
A blokklánc technológia segítségével adni és venni lehet a megújuló energiát, amit lokális mikrohálózatok generálnak. Amikor a napelemek extra energiát termelnek, az ethereum-alapú okosszerződések automatikusan újra osszák azt. Hasonló típusú okosszerződéseken alapuló számos más alkalmazás, amelyeknél az IoT „garázskísérleti” fázisból átkerül a fő áramlatba.
Személyes adat kezelése
Nyilvánvaló, hogy hatékonyabb adatvédelmi politikára van szükség az Interneten. A személyazonosság hitelesítése jelenti a sarokkövét az online pénzügyi tranzakcióknak. Az adatvédelem területén lappangó biztonsági kockázatok azonnal kiütköznek például az
e-kereskedelem területén. Az elosztott főkönyvek az online személyazonosítás gyorsabb, biztonságosabb és egyszerűbb procedúráját kínálják, nem beszélve a személyes dokumentumok papírmentesítéséről. A személyes adat védelme egyben fontos az online kommunikáció terén egy közösségi gazdaságban. A jó hírnév (értékelés) lesz mindenek felett, a legdöntőbb követelménye az online tranzakcióknak.
A kormányzatot is komoly feladat elé fogja állítani ez a fajta személyi azonosítás, melynek hitelességét a blockchain technológia garantálja. Hosszú távon nem kerülhető meg, mikor már a privát és üzleti ügyfelek többsége az elektronikus ügyintézést helyezik előtérbe, persze jelenleg a lakosság vállalkozói rétegét értjük alatta.
Részvénykereskedelem
A részvénykereskedelem terén a remélt hatékonyság és profitnövekedés játszik szerepet. A
peer-to-peer tranzakciók végrehajtásakor a megerősítés szinte azonnali (szemben a három napos elszámolási intervallummal). Potenciálisan azt jelenti, hogy a közvetítők – mint elszámolóházak, auditorok és forrásbiztosítók – kikerülnek a procedúrából.
Számos részvény és árú tőzsde kísérletezik blockchain alapú alkalmazásokkal, beleértve az ASX-t (ausztrál tőzsdét), a FSE-t (frankfurti tőzsdét) és a JPX-t (japán tőzsdét). A legnagyobb szereplő a piacon a Nasdaq Linq, amely privát piaci kereskedelemre lett kitalálva, általában IPO (Initial Public Offering – részvény kibocsátás) előtt álló startupok és befektetők számára. A Chain blokklánc technológiai vállalattal közösen a Linq 2015-ben bejelentette az első ilyen sikeres részvénykereskedelmet.
Többször átolvasva a cikksorozat III., jelen cikkét mindig újabb és újabb témák, a híradásokban a technológiával kapcsolatos újdonságok, felhasználások merülnek fel. Nem ígérhetem, hogy ezzel lezárul ennek a témának a taglalása, amennyiben érdemleges mondanivalóm lesz, ismét jelentkezem.
Vértes Edit
Tanúsított Logisztikai Szakértő
Első rész: http://mle-logisztika.blog.hu/2017/08/08/dilemma_mivel_fizessek_1_resz
Második rész: http://mle-logisztika.blog.hu/2018/01/16/dilemma_mivel_fizessek_2_resz
[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Blokklánc - Letöltés dátuma: 2018.01.30.
[2] https://fintechzone.hu/mi-a-fintech/ - Letöltés dátuma: 2018.03.04.
[3] https://www.youtube.com/watch?v=SSo_EIwHSd4 - Letöltés dátuma: 2018.01.30.
[4] https://www.youtube.com/watch?v=SSo_EIwHSd4 - Letöltés dátuma: 2018.01.30.
[5] „A bányászok elvileg nem sérthetik meg a blokk tranzakciós adatait, de egy új hash generálásakor mégis meg kell tenniük. Az úgynevezett nonce-szal hoznak létre újabb hasheket. Ha a hash nem felel meg az előírt kritériumoknak, a nonce-érték megváltoztatásával új hash generálható. Nem egyszerű feladat megtalálni a megfelelő nonce-ot, ráadásul több bányász egy időben próbálkozik vele.” - http://www.bitcoinbazis.hu/utmutato/bitcoin-banyaszat-mukodese/ - letöltés dátuma: 2018.03.04.
[6] Bálint Bánhidi: A bitcoin (illetve a blockchain) működése, May 8, 2016
[7] https://www.youtube.com/watch?v=SSo_EIwHSd4 - Letöltés dátuma: 2018.01.30.
[8]William Mougayar, a The Business Blockchain: Promise, Practice, and Application of the Next Internet Technology (2016)
