A Magyar Logisztikai Egyesület szakmai blogja

Interjú Dr.Doór Zoltán MLE Elnökkel, megjelent az Ingatlan Évkönyv 2015 évi kiadványban.

2017. március 17. - Magyar Logisztikai Egyesület

Készítette:Farkas Tibor újságíró

A rendszerváltással egy időben születtek azok a vágyak, melyek szerint Magyarországot legalább Közép-Európa logisztikai központjaként szerettük volna látni  néhány év elteltével. Mi magunk is célként tűztük ki e szakmai törekvés támogatását. Az évek múlásával redukálódott a vágy,s célként Közép-Kelet Európa logisztikai központja elérendő pozíciót  jelölte meg a hivatalos álláspont. A közelmúltra pedig,ahogy a Kormány által elfogadott  Középtávú Logisztikai Stratégiában is szerepel a térség (Közép-Kelet Európa) egyik vezető hub-ja kíván lenni Magyarország. Véleményem szerint három okra vezethető vissza a jelenlegi helyzet: Az eredeti cél kitűzése nem volt reális,ha Európa történelmét és gazdasági fejlődését vizsgáljuk. Nem volt meg sem a politikai,sem a gazdasági elszántság ebben az ügyben. Mindezek következtében az elmúl évtizedekben  elmaradtak azok a fejlesztések,és szabályozási döntések amelyek Magyarországot intenzív gazdasági fejlődési pályára állította volna,amelyből következett volna a lehetőség  térségi elosztó szerepünk pozícionálására.

Van-e még esély, hogy a szomszédos országokkal való versenyben jobb pozíciót foglaljunk el?

 Esély mindig van, viszont jól kell megválasztanunk a versenytársakat. Lengyelországgal nem érdemes versenyeznünk, hiszen sem földrajzi elhelyezkedése szempontjából,sem a méreteit tekintve nem vagyunk versenyben. Természetes versenytársaink és együttműködő partnereink a közvetlen szomszédaink. El kell döntenünk,hogy ezen országok közül melyekkel,ezen belül mely iparágakban működünk együtt,vagy versenyzünk egymással. A versenyhez pedig forrásokat kell allokálnunk. Véleményem szerint ezek a döntések még nem születtek meg,kivéve az autóipari beruházásokat,amelyekben kifejezetten versenyzünk,mint a legutóbbi Jaguár beruházásért folytatott óriási küzdelem –Szlovákiával- is mutatta.      

 A hagyományosan magas színvonalú gépipar és a magas ipari szakmai kultúra  vonzza Csehországba a logisztika intenzív  ipari vállalatokat,ezért építenek a fejlődést támogató, kiszolgáló infrastruktúrákat.

– Miért nem épülnek Magyarországon regionális logisztika központok, raktárak, noha a járműipar és ezen belül az autóipar hatalmas befektetéseiről hallani nap mint nap?

Véleményem szerint ennek két oka van,az egyik,hogy az elmúlt néhány évben a globális szolgáltatók áttervezték a logisztikai rendszereiket és ennek következtében áthelyezték a regionális elosztó központok súlypontjait,illetve fejlesztési központokat. Így Magyarországról is elkerült néhány,pl.: Adidas,SAP,de jött is,pl.:Huawei. A jelenlegi állapot nem végleges,hiszen a logisztikai,ellátó rendszereket időnként,a feltételek változása következtében újra tervezik,így nem kizárt,hogy vissza kerül,illetve új regionális központ létesülni fog a jövőben Magyarországon.     A másik ok,hogy a Közép-Európában jelentős logisztikai központok a mai Magyarország határain kívül vannak.(pl.:Bécs,Pozsony,Kassa,Dunaszerdahely,Arad,Temesvár,stb.)

A magyarországi autóipari beruházások,mellett jelentős logisztikai beruházások is vannak,s itt elsősorban az AUDI-ra és a Daimler-Benz-re gondolok. Mindkét autógyár közvetlen közelében a logisztikai szolgáltatóik, illetve beszállítóik jelentős fejlesztéseket hajtanak végre. Ez pozitív,azzal a megjegyzéssel,hogy ezeket a fejlesztéseket többnyire nem magyar vállalatok hajtják végre.

– Ha már leszámoltunk az illúziókkal, akkor mégis hová kellene pozícionálni a magyar logisztikát? És e téren mit kellene tennünk? Egyáltalán az ipari ingatlanpiac remélhet-e a magyar logisztika erősödéséből új fejlesztéseket vagy immár csak gyárak, üzemek megjelenésével számíthat beruházásokra és megrendelésekre?

Az alapvető adottságunk nem változott, Magyarország centrális elhelyezkedése adott. Ez önmagában nem elegendő a fejlődéshez. Véleményem szerint három területen kellene erősíteni a logisztikai képességét országunknak: egyrészt a fejlesztéseket abba az irányba kellene fókuszálni,hogy minél magasabb szolgáltatási színvonalat tudjanak a vállalatok produkálni a partnereik számára,és minél több integrált logisztikai szolgáltató,minél magasabb értéknövelt szolgáltatást képes legyen nyújtani,versenyképes áron. Ehhez szabályozás,edukáció,és fejlesztés szükséges.                                                                                                              

Másrészt még nem dőlt el,hogy a Távol-Keleti áruk elosztó központja melyik Közép-Kelet Európai országban lesz. Magyarország alkalmas erre a feladatra. Ehhez elszántság,politikai döntés,ügyes diplomácia és fejlesztések szükségesek.                                                                       

Harmadrészt Magyarország kiváló agrár-logisztikai központja lehetne a Közép-Kelet Európai térségnek,illetve távolabbi pontoknak is. Az adottságain megvannak ehhez,árualap is van,amely fejleszthető. Alapvetően elszántság, edukáció és fejlesztés szükséges a megvalósításhoz.

Ha mindezek megvalósulhatnak,az ingatlanpiacra is óriási fejlődés vár.

A bejegyzés trackback címe:

http://mle-logisztika.blog.hu/api/trackback/id/tr3512344725

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.